Míg a nagy nyugat-európai országok anyagilag összehasonlítatlanul jobb helyzetben levő háztartásai számára csökkentek az árak, a keleti uniós tagországokban élőkből a koronavírus-járvány okozta nehézségek ellenére még több pénzt sajtolnak ki – derül ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legfrissebb, pénteken közzétett felméréséből. Eszerint szeptemberben többek között Németországban, Olaszországban, Luxemburgban, Spanyolországban, Portugáliában és Írországban is kisebb-nagyobb áresést mértek az egy évvel korábbihoz képest, Franciaországban pedig stagnáltak az árak. Ezzel szemben az öt legnagyobb drágulást mérő uniós tagország a régiónkból került ki. A legnagyobb drágulást Lengyelországban mérték, ahol 3,8 százalékkal nőttek az árak, a sorban Magyarország (3,4%), Csehország (3,3%), Románia (2,1%) és Szlovákia (1,4%) következik.

„A visegrádi országok közül eszerint ugyan Szlovákiában mérték a legenyhébb drágulást, túl sok okunk az örömre azonban így sincs, hiszen a V4-ek közül Szlovákia már régebben a legdrágábbnak számít, amin most az sem sokat javított, hogy nálunk kevésbé nőttek az árak. Nem beszélve arról, hogy az eurózónás tagországok közül Szlovákiában mérték a legnagyobb inflációt”

– mondta el Eva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője.

A drágulás üteme szempontjából azonban Szlovákián belül is látványos különbségek vannak az egyes ágazatok és foglalkozási ágak között.

„A legnagyobb drágulást a fodrászüzletek, szépségszalonok, ékszerüzletek esetében mérték, amelyek tavaly szeptemberhez képest átlagosan 4,6 százalékkal vitték feljebb az áraikat. Az éttermek és kávézók 4,4 százalékkal drágultak, és csaknem 4 százalékkal nagyobb összeget kérnek el a fogorvosok is”

– nyilatkozta Sadovská.

Látványos változást regisztráltak az élelmiszerek esetében is. „Míg májusban még csaknem 5 százalékkal drágábban juthattunk hozzá az élelmiszerhez az egy évvel korábbihoz viszonyítva, az elmúlt hónapban már csak 0,1 százalékkal haladta meg az árszint a tavaly szeptemberit” – tette hozzá Sadovská. Szerinte azonban az élelmiszereken belül is látványos különbségek vannak: míg a hús 6 százalékkal drágult az említett időszakban, a zöldség csaknem 11, a gyümölcs pedig 2 százalékkal olcsóbb. „Az élelmiszerárak változásához rengeteg tényező járult hozzá: a koronavíruson kívül a sertéspestis elharapózása, az időjárás kilengései, a munkáltatók növekvő bérköltségei és a világpiaci ármozgás is” – állítja Sadovská.

„Szeptemberben csökkent az üzemanyagok ára is, a világjárvány második hulláma miatt ugyanis a piaci szereplők arra számítanak, hogy az elkövetkező időszakban visszaesik a kőolaj iránti kereslet”

– nyilatkozta Ľubomír Koršňák, az UniCredit Bank elemzője. Szerinte Szlovákiában az elmúlt hónapban nagyjából 1 százalékkal csökkent az üzemanyagok ára, az egy évvel korábbihoz képest pedig most nagyjából 14 százalékkal olcsóbban tankolhatunk. Csak összehasonlításképpen: a benzin.sk üzemanyagportál szerint Szlovákiában október első napjaiban tavaly a 95-ös oktánszámú benzin literje átlagosan 1,33, a gázolajé pedig 1,24 euróba került. Az elmúlt napokban ezzel szemben az előbbiért átlagosan 1,18, az utóbbiért 1 eurót kértek.

A járvány eddig még nem nyomta rá a bélyegét látványosabb mértékben az ingatlanárakra. Épp ellenkezőleg, a Szlovákiai Ingatlanügynökségek Nemzeti Szövetségének (NARKS) a legfrissebb felmérése szerint a kétszobás lakások négyzetméterenkénti ára a megyeközpontokban az idei harmadik negyedévben csaknem 10 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

„Ha volt valami meglepő az elmúlt hónapok ingatlanáraival kapcsolatban, az az, hogy még csak véletlenül sem csökkentek, miközben a járvány miatt sokan erre számítottak”

– mondta el Martin Lazík, a NARKS elemzője. Szerinte a bankok által kínált alacsony kamatozású lakáshiteleknek köszönhetően az ingatlanárak látványosabb csökkenésére az elkövetkező időszakban sem számíthatunk, legfeljebb az árak növekedési üteme lehet visszafogottabb.

Mire számíthatunk az elkövetkező időszakban?

„Várakozásaink szerint az elkövetkező hónapokban tovább nőnek majd az árak, az infláció üteme azonban egyre visszafogottabb lesz”

– mondta el Sadovská. Koršňák az előttünk álló hónapokra átlagosan 1,5 százalékos éves inflációt jósol. „Minden attól függ, hogyan alakul majd a járvány második hulláma, miközben a rezsiköltségekről már most tudható, hogy januártól tovább csökkennek, és a visszafogottabb kereslet miatt az üzemanyagárak is alacsony szinten maradnak. A kétszázalékos inflációhoz leghamarabb a jövő év vége felé térhetünk vissza, ehhez is csak abban az esetben, ha a járvány következő hullámai kegyesebbek lesznek velünk” – tette hozzá az UniCredit Bank elemzője.