Az elmúlt években – ha elenyésző mértékben is – a szlovákiai nőknek sikerült közelíteniük a férfiak bérszínvonalához. Az aktuális adatok szerint a nők bére Szlovákiában átlagosan 19 százalékkal marad el a férfiakétól, ami 1 százalékpontos javulásnak számít az egy évvel korábbihoz képest. A rossz hír, hogy a koronavírus-járvány miatt a kiegyenlítődés megakadhat, mivel a nőkre a járvány miatt újra egyre több teher nehezedik.

„Túlzott derűlátásra a járvány kitörése előtti trendek sem adtak okot, hiszen a Világgazdasági Fórum becslése szerint a nők és férfiak közötti teljes egyenlőséget – a bérek és egyéb szociális szempontokat is figyelembe véve – globálisan így is csupán 108 év múlva érhettük volna el. Ez azonban csak arra az esetre vonatkozott, ha sikerült volna fenntartani a járvány előtti tempót. Mivel erre semmi esély, az egyébként is távoli időpont további 20 évvel tolódhat ki”

– nyilatkozta lapunknak Lenka Buchláková, a FinGO.sk pénzügyi tanácsadó társaság gazdasági elemzője. A Világgazdasági Fórum által jelzett 128 év természetesen csak egy olyan fiktív szám, amellyel azt kívánják jelezni, hogy a nemek közti egyenlőség globális megvalósítására belátható időn belül semmi esély.

A koronavírus-járvány okozta válság ráadásul a nőket jóval nagyobb mértékben sújtja, mint a férfiakat. „A nők közül ugyan jóval többen dolgoznak olyan ágazatokban, így például az iskolaügyben és az egészségügyben, amelyeket közvetlenül nem érint a gazdasági válság okozta visszaesés, sok nő dolgozik azonban az idegenforgalomban és az étkeztetésben is, amelyeket viszont telibe talált a válság. A gyermekeiket egyedül nevelő nők már eddig is súlyos helyzetben voltak, és manapság még több teher nehezedik a vállukra, hiszen a bezárt iskolák miatt sokan kénytelenek otthon maradni a gyerekeikkel” – tette hozzá Buchláková. Szerinte jóval nagyobb teher nehezedik a nőkre azonban a teljes családokban is, hiszen ha választani kell, általában a nő marad otthon és tanul a gyerekekkel, míg a férfiak dolgoznak.

Mindez a nők bérén és foglalkoztatottságán is meglátszik. A Világgazdasági Fórum adatai szerint csak a járvány kitörése óta átlagosan 7,5 százalékkal csökkentek a nők bevételei. Míg az európai férfiaknak átlagosan 78 százaléka dolgozik, a nők esetében ez az arány 67 százalék körül mozog. A nők nagyjából harmada ráadásul részmunkaidőben dolgozik, míg a férfiak csupán 8 százaléka él ezzel a lehetőséggel.

„Ez utóbbi nem meglepő, hiszen valakinek törődnie kell a gyerekekkel és a háztartással. A felmérések szerint minden harmadik nő áldozza fel a karrierét a család érdekében, száz férfiből ugyanerre azonban csak négy hajlandó”

– tette hozzá Buchláková.

A nőket azonban nem csupán a gyermeknevelés időszakában éri hátrányos megkülönböztetés, hanem szó szerint az egész életüket végigkíséri. Az alacsonyabb fizetés miatt a nyugdíjuk is alacsonyabb a férfiakénál. Az Európai Unióban a férfiak átlagosan a harmadával nagyobb nyugdíjban részesülnek, mint a nők, az egyes tagországok között azonban látványos különbségek vannak. A legnagyobb eltérést Luxemburgból jelezték, ahol a nők nyugdíja több mint 40 százalékkal marad el a férfiakétól, míg Észtországban ez csupán 1 százalék. „Szlovákiában a nők átlagosan csaknem a tizedével kisebb nyugdíjat kapnak, mint a férfiak” – mondta el Buchláková.