Serkenti az emésztést, csökkenti a gyomorsav okozta tüneteket, nyugtatja az idegeket, méregteleníti a szervezetet, antibakteriális hatása révén pedig segít a bőr gyulladásos betegségeinek kezelésében. 

Mitől vörös?

Jellegzetes színét a betanin nevű növényi pigmentnek köszönheti, ami antioxidáns hatású, így segít a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek megelőzésében. A téli hónapokban különösen fontos az immunrendszer erősítése, a cékla ilyenkor valóságos vitaminbomba, hisz másodlagos növényi anyagai segítenek a nátha és az influenza elleni védekezésben.

Miért jó a vérnek?

A vérszegénység leggyakoribb oka a vashiány, és klinikai tanulmányok igazolják, hogy a szervezet a céklából tudja legjobban hasznosítani a vasat. A zöldség magas vas- és folsavtartalma pozitív hatást gyakorol a vérképzésre, hisz serkenti a vörösvérsejtek termelődését. 200 gramm nyers cékla 166 mg folsavat és 1,8 mg vasat tartalmaz, így a napi folsavszükséglet mintegy 50%-át fedezi. A céklában lévő nitrát jótékony hatással bír a vérnyomásra, 1 csésze céklalé elfogyasztása után 3 órával csökken a vérnyomás, ami 1 napig is eltarthat.

Sütve vagy főzve?

A céklát bárhogy fogyaszthatjuk, ám a legegészségesebb nyersen. Az édeskés, lédús zöldséget sokoldalúan felhasználhatjuk, és tálalhatjuk nyers formában reszelt gyömbérrel vagy tormával, reszelt almával és citrommal. A friss céklából ízletes salátákat is készíthetünk, ám kiválóan harmonizál a savanyúédes levesekhez, vagy köretként, szószként húsos ételekhez. A szakácsok képzeletét is megragadta a népszerű zöldség, amelyet előszeretettel kombinálnak izgalmas fűszerekkel (ánizs, édeskömény), egzotikus gyümölcsökkel, vagy balzsamecettel és vörösborral. Ha céklás ételt készítünk, főzés előtt mindig mossuk meg alaposan, és héjastól tegyük a kuktába, így megakadályozhatjuk, hogy „elvérezzenek” belőle az értékes tápanyagok. Úgy tudjuk a legkönnyebben meghámozni, ha főzés után hideg víz alá tesszük.

(wellandfit)