Az eredeti terv szerint tegnap négy jelölt, Jozef Čentéš, Tomáš Honz, Ján Hrivnák és Juraj Kliment állhatott volna a testület elé. Az elsőként sorra kerülő Čentéšt azonban négy órán keresztül faggatták a bizottság tagjai, de a meghallgatáson részt vevő többi parlamenti képviselő, illetve a köztársasági elnök, Zuzana Čaputová küldöttei, köztük Marián Leško, lapunk korábbi kommentátora is sok kérdést intézett hozzá. A meghallgatás ezért jelentősen elhúzódott.

Čentéš másodszor indul
Čentéš, akit 2011-ben a Radičová-kormány idején a parlament egyszer már megválasztott, de az akkori államfő, Ivan Gašparovič nem nevezte ki főügyésszé, a mostani meghallgatáson sok kérdésre kitérő választ adott. A képviselők a szélsőjobboldali ĽSNS feloszlatásáról, de a Marián Kočnernek a Kuciak-perben való felmentéséről is kérdezték. Az előbbi esetben szerinte kérdéses, hogy amennyiben elítélik Marian Kotlebát, fel lehet-e oszlatni a pártot, az utóbbiról pedig azt mondta, nem ismeri az ügy részleteit, erre hivatkozva állást sem foglalt. Leško azt a kérdést intézte hozzá, hogy ha ügyészként tudott azokról a törvénytelenségekről, amelyek Kočner ügyei kapcsán kiderültek, miért hallgatott éveken keresztül. Čentéš ebben az esetben is kitérő választ adott és arra hivatkozott, hogy nem voltak bizonyítékai.

Honz, a nácivadász
A délutáni órákban a bizottság Tomáš Honzt hallgatta meg, aki ügyészként az utóbbi időben a szélsőséges bűncselekmények kapcsán tett vádemelésekkel foglalkozott. „Ahogy meg kell tisztulnunk a kommunizmus bűneitől, úgy az is szükséges, hogy a náci bűnöktől is megszabaduljunk” – mondta Honz arról az esetről, amikor vádemelési javaslatot tett Robert Fico, a Smer elnöke ellen, mert az a szélsőjobboldali Milan Mazurek (ĽSNS) képviselőt védte. 
Honz a meghallgatáson arról is beszámolt, hogy amikor a kérdéses ügyben eljárt, Dušan Kováčik speciális ügyész folyton arra utasította, számoljon be az ügy fejleményeiről. Kováčikot, valószínűleg szervezett bűnözésben való részvétel miatt, a közelmúltban tartoztatta le a rendőrség, azóta is vizsgálati fogságban van. Jura Šeligának (Za ľudí), a parlament alelnökének a kérdésére Honz arról beszélt, hogy a korrupció elleni fellépéssel is van tapasztalata.

Hosszú folyamat
A főügyészválasztás folyamatának a nyilvános meghallgatás lényegében csak a kezdete. Összesen heten jelentkeztek a posztra. Čentéš, Honz, Hrivnák és Kliment mellett Ján Šanta, Rastislav Remeta és Maroš Žilinka is elindult a tisztségért. 

A parlamentnek november 24-i ülésén közülük egy jelöltet kell kiválasztania. Veronika Remišová, a koalíciós Za ľudí párt elnöke ezzel kapcsolatban arról beszélt, a meghallgatások után a kormánypártok megállapodnak majd egy jelölt nevében, akit megválasztanak. A parlamentben a szavazás történhet titkosan és nyilvánosan is, a kormánykoalíció az utóbbi lehetőséggel tervez élni. A végső szó azonban a köztársasági elnöké lesz, hiszen a jelöltet végül neki kell kineveznie.
A főügyészválasztással kapcsolatban Eva Kováčechová, a Via Iuris igazságüggyel foglalkozó civil szervezet jogásza az intézmény közösségi oldalán azt írta, a szóban forgó tisztség az állam egyik legnagyobb hatalommal felruházott pozíciója. „A főügyész hatással van minden egyes ügyészre, ők mind a beosztottjai. Utasításokat adhat nekik például arra vonatkozóan, hogy egy-egy ügyben tegyenek-e vádemelési javaslatot, vagy adjanak-e be fellebbezést” – magyarázza a szakértő.

(TASR, Denník N, aktuality.sk, czg)