Tudják ezt az online bűnözők is, így most ezzel a kulcsszóval csapják be az embereket – sajnos nagyon sokszor sikeresen.

De a bűnözők nem elégednek meg ennyivel, rástartoltak az idősebb, sokszor hiszékenyebb rétegre is, náluk most az unokázós–Covid átverésekkel próbálkoznak.… Nemrég számolt be a szlovák rendőrség egy esetről, amikor egy idős hölgyet a csalók azzal hívtak fel, hogy a lánya kórházban van, koronavírussal, és sürgősen be kell oltani (az egyébként még nem létező vakcinával), és az 8000 euróba kerül! A riadt asszony pedig ahelyett, hogy felhívta volna a lányát, beült a csalók által küldött taxiba, hogy kivegye a pénzt a bankból. Szerencsére ez az eset jól végződött, mert pont útközben felhívta őt a lánya, így kiderült az átverés. De ne legyenek illúzióink, sok idős ember bedől a bűnözőknek, és azonnal előveszi a párnacihába rejtett (sokszor teljes) vagyonát, aminek aztán búcsút inthet.

De nem jobb a statisztika az online térben sem. Ott az bűnözők emailekben, facebookos bejegyzésekben csábítják az internetezőket, hogy ilyen-olyan indokkal megadják a személyes adataikat, sokszor még a bankkártyaadataikat is. A levelekben ma leggyakrabban a koronavírus és a vakcina szóval támadnak, de előfordul, hogy a posta nevében csomag érkezéséről „tájékoztatnak”, amit csak azt követően kézbesítenek, hogy a címzett kifizeti a kezelési költséget. Ez utóbbi bár jelentéktelen összeg, ám ha valaki bedől az átverésnek, és megadja a bankkártyaadatait, akkor jó eséllyel a számlán lévő pénzének perceken belül búcsút inthet. És vannak olyan adathalász próbálkozások is, amelyek a gyanútlan áldozatoktól olyan személyes információkat (felhasználónév, jelszó stb.) csalnak ki, amelyek ismeretében már csak egy lépés, hogy zsarolóvírusokkal támadják a gépét. Innentől fogva már csak a bűnözők pofátlanságán múlik, mennyi pénzt kérnek azért, hogy visszaadják, feloldják a zárolását az áldozat gépen tárolt adatainak. De akár az is előfordulhat, hogy az áldozatról gyűjtött információkkal zsarolnak – ha fizet, nem küldik el az összes ismerősének, üzletfelének a buja, akár intim képeit is tartalmazó csevegéseit. Kevesen vannak, akiknek egy ilyen zsarolásra – az így jártam felsóhajtás kíséretében – ne nyílna meg a pénztárcája, ne kerülne elő a bankkártyája.

A járvány első és második hulláma alatt sokan kényszerültek otthoni munkavégzésre, sokak számára a home office pedig azt is jelentette, hogy lényegesen több időt töltöttek a számítógép előtt. Sokan pedig az interneten tartották és tartják a kapcsolatot szeretteikkel. Ám azzal kevesen vannak tisztában, hogy az internet nemcsak a lehetőségek hálózata, de a veszélyeké is. Olyan, mintha az éjszaka közepén egy nagyváros legveszélyesebb utcájába tévednénk – ahol minden sarkon, minden kapualjban óriási veszély leselkedik ránk. Ám amíg a való életben ilyen helyzetben mindenki menekülőre fogná, addig az interneten simán kattintgat, besétál a csapdába, hogy ezután egy vagyont veszítsen. Akit pedig csak telefonon érnek el, az rohan előhalászni a megtakarításait, ahelyett, hogy feltenné magának a kérdést: biztos igaz, amit az ismeretlenek állítanak?

Bár a hírek szerint hamarosan megérkezik a koronavírus elleni vakcina, az emberi hiszékenység ellenit egyelőre még az álhírek szerint sem kutatják.