Az elmúlt években ugyan sikerült csökkenteni az államadósságot, az államkassza őrének számító, Ján Tóth vezette Költségvetési Tanács (RRZ) szerint azonban ez jóval lassabb ütemben történt, mint amire az országnak lehetősége lett volna. Míg 2013-ban a bruttó államadósság a hazai össztermék (GDP) 54,7%-át tette ki, tavalyra ez 48,5 százalékra csökkent, a zsugorodás így alig 6,2 százalékpontos volt. A pénzügyminisztérium állami költségvetéssel kapcsolatos előzetes becslései szerint azonban ez a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek miatt már idén 62,2 százalékra nőhet, és az elkövetkező években sem várható javulás. A világjárvány miatt csökkenő adóbevételek és a járvány gazdasági hatásainak az enyhítésére folyósított nagyobb állami támogatások miatt a pénzügy jövőre 65, 2022-re pedig több mint 67 százalékos GDP-arányos államadóssággal számol, és csak 2023-tól várható enyhe javulás.

„Szlovákia a koronavírus-járvány miatt újra rekordméretű államadósságot halmoz fel, mivel az előző kormányok a gazdasági fellendülés időszakát nem használták fel kellőképp arra, hogy a nagyobb bevételeket az államadósság csökkentésére fordítsák”

– állítja a Költségvetési Tanács a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében, utalva az előző kormányok szociális csomagjaival kapcsolatos aránytalanul nagy pénzszórására. „A válság kiállította a bizonyítványt arról, hogyan gazdálkodtak az előző kormányok a gazdasági növekedés időszakában, amely 2013-tól egészen az idei év elejéig tartott. A növekedés időszakában soha nem látott szintre csökkent az állástalanok aránya, nőtt a foglalkoztatottság. Az előző kormányok többnyire azonban még a saját költségvetési céljaikat sem tartották be, az említett hét évből ötben így nagyobb volt a költségvetési hiány a tervezettnél. Történt mindez annak ellenére, hogy a bevételek nagyobbak voltak a vártnál” – áll a Költségvetési Tanács nyilatkozatában.

Az államkassza őrének számító intézmény korábban közzétett előrejelzései szerint a GDP-arányos államadósság – abban az esetben, ha a jelenlegi kormány nem tesz semmit a konszolidáció érdekében – az elkövetkező években megközelítheti a 70 százalékot. „Ezt azonban elkerülhettük volna, ha az előző kormányok felelősen gazdálkodtak volna” – állítja a Költségvetési Tanács, amely szerint az adósság ez esetben akár 10 százalékponttal is alacsonyabb lehetne. Az intézmény szakemberei szerint a jelenlegi és a következő kormányoknak a jövőben mindent meg kell majd tenniük annak érdekében, hogy az adósságot újra elfogadható szintre csökkentsék, a lakosság várható elöregedésével kapcsolatos jövőbeni kihívásokkal ugyanis csak így vehetjük fel hatékonyan a harcot.