A két projekt közül az egyik a Mentra munkanevet viseli, s nemzetközi együttműködésen alapul, míg a másikat, amelyet az oktatásügyi minisztérium támogat, önállóan viszi a TK.

Új képzési program

A Mentra elnevezésű nemzetközi programban összesen hat intézmény vesz részt Szlovákiából, Magyarországról, Szerbiából és Csehországból, köztük a SJE is. A Európai Unió által támogatott és három évig tartó projekt összértéke több mint 260 ezer euró, megvalósításához az Erasmus+ program keretén belül zajlik. „Tudatosítjuk annak fontosságát, hogy a pedagógusjelöltjeink számára a legfontosabb »deviza«, amit adhatunk, az a gyakorlatra való felkészülés” – mondta Horváth Kinga, a jelenleg 936 hallgatóval rendelkező TK dékánja. A projekt lényege a gyakorló iskolákban a mentorpedagógusok szakmai felkészítése, akik számára az igényeik felmérését követően kidolgoznak egy képzési programot. Ez több mindent maga után von, elsősorban közelebbi együttműködést a SJE-vel, melynek során támogatni és fejleszteni fogják a mentortanárok professzionalizmusát, képességeiket és ismereteiket, együtt a pedagógus-hallgatók felkészítésével. Jelenleg a tanárok igényeit mérik fel egy eletronikus kérdőív segítségével. Most 31 gyakorló iskolával és óvodával van kapcsolatban az egyetem. A képzési programok kidolgozását követően indul majd el maga az oktatás a mentortanárok részére.

Nem feledik a kisiskolákat sem

A másik, nem egész hároméves, több mint 280 ezer eurós projekt a „Tanuljunk meg jobban tanítani” címet viseli, s a szlovák oktatásügyi minisztérium támogatását élvezi, illetve szintén uniós hátterű.

A fókusz az előző projekttel összhangban áll, hiszen részben ez is a mentortanárokra irányul, s kompetenciaépítő képzés kialakításával fog járni. Ugyanakkor itt nagyobb hangsúly esik a hallgatókra, akiknél emelnék a pedagógiai gyakorlatok óraszámát és azok minőségét. Ez például azt jelenti, hogy mentortanár és pedagógusjelölt szorosabban együtt fog működni az gyakorlati órák elemzésében, valamint a hallgatók olyan iskolákon belüli folyamatokba fognak bekapcsolódni, amelyeket eddig kihagytak, ilyennek számít például a szabadidős tevékenységek szervezése, a versenyekre való felkészítés – egyszóval a mindennapi pedagógiai tevékenységről volna itt szó. Horváth Kinga szerint a komáromi partnerintézményeikkel már konzultáltak erről, s nyitottan álltak hozzá a javaslatokhoz. A költségvetésből a mentortanárokat anyagi juttatásban részesítik majd.

„A célok között szerepel a gyakorló iskolahálózat bővítése. Főleg a kisiskolákat szeretnénk bevonni a partnerintézményeink körébe, mivel tudatosítjuk azt is, hogy minél tovább megyünk Komáromtól egészen az ország keleti vége felé, annál kisebb mértékben fordulnak elő a teljes szervezettségű általános iskolák” – mondta a dékán, aki szerint lényeges, hogy ezekben az intézményekben is gyakorlatra tegyenek szert a leendő pedagógusok, ahol többször találkozhatnak hátrányos helyzetű gyerekekkel vagy összevont osztályokkal.

Mint mondja, egyre kevesebb olyan hallgató van, aki aztán teljes szervezettségű intézményben dolgozhat: „Nekünk ezekre a tendenciákra reagálnunk kell”. Ún. pedagógiai kirándulások keretén belül a hallgatókat kiviszik az egyetemi „inkubátorból”, s csoportosan megismertetik őket a konkrét iskolákkal. Ezen túl Horváth Kinga szerint szeretnének országszerte együttműködési szerződéseket kötni olyan intézményekkel, amelyek kifejezetten hátrányos helyzetű diákokkal foglalkoznak, legalább 5-tel – a komáromi magyar tannyelvű speciális alapiskolával például már fel is vették a kapcsolatot e téren.