Nem udvariaskodtak velük a parlament alkotmányjogi bizottságának tagjai, miként Marián Leško, az államfő egyik tanácsadója sem. Mindannyian alaposan felkészültek a meghallgatásra, melyet túlzás nélkül nevezhetünk történelminek, hiszen még sosem beszélt a nyilvánosság előtt az összes jelölt, akiknek így életútjáról, felkészültségéről, morális értékrendjéről mindenki véleményt alkothat. A legtovább – csaknem hat órán át – Juraj Klimentet faggatták, aki nem ügyész, hanem a Legfelsőbb Bíróság tagja. Nem hallgatta el, hogy maga Igor Matovič kérte fel pártja nevében a megmérettetésre, amihez a kormányfőnek joga van, ám ezzel aligha erősíti a közvélemény és az ellenzék előtt kiszemeltje függetlenségét. Klimentnek legtöbben azt vetették a szemére, hogy Peter Tóthtal (Marián Kočner bizalmasával) közösen írt csúsztatásoktól sem mentes könyvet az 1976- ban meggyilkolt orvostanhallgató, Ľudmila Cervanová szövevényes ügyéről, a hosszú nyomozásról és a perújrafelvételről, melynek végén csupán 2010-ben született jogerős ítélet. A végső döntést meghozó testületnek tagja volt Juraj Kliment is. Több szakértő ma is úgy véli, súlyos bírósági mulasztások miatt nem a gyilkosok kerültek börtönbe.

A honatyák elsősorban Peter Tóthhoz fűződő kapcsolatát kifogásolták, amire azt a választ kapták, hogy a közös munkájuk során még nem tudott a viselt dolgairól. Kliment nem volt meggyőző, csupán hat támogató szavazatot kapott a tízből, vagyis éppen csak átcsusszant a rostán.

Robert Fico hetek óta szajkózza, hogy a Smert nem érdekli a főügyészválasztás. Tegnap mégis sajtóértekezleten harsogta, hogy Kliment rokona Andrej Repa ügyésznek, szerinte Matovič kettejük segítségével akarja folytatni a „koncepciós” pereket. Gyorsan hozzátette: ő nem fél ettől sem.

Sokáig tartott Maroš Žilinka meghallgatása is, nem tagadta, hogy Michal Gaučík színész, jelenleg inkább befolyásos, a politikusokkal kapcsolatban álló üzletember barátja, állítása szerint azonban már nincsenek közeli kapcsolatban.

Juraj Šeliga, a parlament egyik alelnöke büszkén jelentette ki, hogy vége Trnka, Čiznár, Kováčik önkényuralmának, megkezdődik a nagytakarítás a sok gyanús ítélettől, szőnyeg alá söpört ügyektől bűzlő Főügyészségen, majd a Speciális Büntetőíróságon és az igazságszolgáltatás alsóbb szintjein. Mindez csak akkor következhet be, ha a kormánykoalíció képes megegyezni közös jelöltben, de egyelőre úgy tűnik, mind a négy pártnak saját favoritja van.

Matovič azzal zsarolta partnereit, hogy ha titokban valaki összefog az ellenzékkel, s így választanak főügyészt, ő azonnal lemond. Talán eljutott a fülébe a parlamenti sugdolózás, hogy a Sme rodina megbízottja Žilinka megválasztása érdekében titokban egyezkedik a Hlas vezetőivel és más független képviselőkkel. Ezt a kórházban lábadozó Boris Kollár cáfolta, méghozzá személyesen, mert a Koalíciós Tanács tagjai a látogatási tilalomra fittyet hányva a betegágyánál alkudoztak. Egyébként a parlamenti szavazás nyilvános lesz, így kiderülnek a titkosnak vélt egyezségek is.

Nyilván enyhítene a feszült belpolitikai és társadalmi légkörön, ha a koalíció megegyezne a főügyészről. Hiszen a poszt üres, a Speciális Ügyészség főnöke meg börtönben ül. Ráadásul egyre több ember dühöng a szűnni nem akaró személyeskedések és koalíciós viszálykodásaik miatt.