Hiányzó védjegy

A dokumentumban részletesen foglalkoznak a máig kihasználatlan lehetőségekkel, a várost népszerűsítő üzleti fogásokkal, megfelelő minőségű szolgáltatásokkal.

Hiányosságként tüntetik fel, hogy Lévának nincs meghatározó emblémája, azaz védjegye, amellyel a városban található látnivalókat népszerűsítenék. A Zuzana Obická által kidolgozott stratégiai tervről a december 10-i ülésen tárgyal a testület. A lakosok november közepéig véleményezhették a tervjavaslatot.

„Rendkívül nehéz helyzetben, a koronavírus idején készült az új idegenforgalmi stratégiai fejlesztési terv. Abban az időszakban, amikor csaknem teljesen leállt az élet. A válsághelyzet térdre kényszerítette azokat a vállalkozókat, akik az idegenforgalom terén nyújtanak különféle szolgáltatásokat, és hosszú időbe telhet, mire ebből az állapotból fel tudnak állni” – olvasható a dokumentumban.

Lévának van mivel büszkélkednie, számos történelmi értékű műemlék maradt fenn a városban, és a lelkes lévai aktivisták a rég elfelejtett, elhanyagolt területeken lévő kápolnákat, régi szobrokat, feszületeket is vigyázzák, lehetőség szerint felújítják. Tolnai Csaba alpolgármester, a Lévai Városszépítő Társulás alelnöke nemrég számolt be arról, hogy a támogatók jóvoltából sikerült felújítaniuk a Szent Orbán kápolnát, amelynél állítólag egykor II. Rákóczi Ferenci is megpihent. A társulás ugyanakkor szorgalmazza, hogy a jeles történelmi események tiszteletére emelt szobrokon a magyar felirat is megmaradjon.

Schoeller park

A stratégiai tervben a lévai vár, a zsinagóga, az egykori zsidó iskola, a Kálvária és annak felújított tanösvényei, valamint a Siklós kilátó is említésre kerül. Számos egyházi műemlék mellett a védett természetvédelmi övezetekről is tájékoztatni szeretnék a kirándulókat. Szemet gyönyörködtető a történelmi várpark, más néven Schoeller park. A Schoeller dinasztia sokat tett a város ipari és kulturális fellendítéséért és értékes zöldterületet hagyott a helyiekre. Léva egyik érdekessége a Perec patak közelében lévő halastavak védett területe, rendkívül gazdag növény- és madárvilágával. A méhészmadárként is emlegetett gyurgyalag a homokbányákat, a vízpartokat kedveli. A Kereszthegyen lévő fészkelő helyei azonban veszélyben annak, mivel ezen a környéken egyre több a beépített, lakott terület. Léván nemrég nyitották meg az Erdei iskolát, az ország egyedülálló tanulmányi és kiállító központját magyarországi partnerekkel, az Ipoly Erdő erdészeivel közösen hozták létre.

Vendégmarasztaló programok

A stratégiai tervben kitérnek arra, hogy megfelelő szálláshelyekre és szolgáltatásokra van szükség a város nevezetességei, látnivalói iránt érdeklődők számára.

A tanulmány kapcsán végzett felmérésből kiderül, hogy mintegy harminc szállást kínáló létesítmény van a városban, további tíz olyan hely, ahol otthoni, családias környezetben kínálnak szállást a lévaiak.

„A koronavírus-helyzet miatt az elmúlt hónapokban sokan Szlovákiában maradtak kirándulni, ennek köszönhetően néhány hónapig a lévai vállalkozóknak is akadtak szállóvendégeik, ám ősztől ismét komoly gondokkal küzdenek” – olvasható a dokumentumban. Az idegenforgalmi tervből kiderül továbbá, hogy turisták helyett a szállásadók, vendéglők tulajdonosai elsősorban a városba érkező vállalkozókból, üzleti tárgyalásokra érkezőkből élnek.

A jövőben még több olyan közönségcsalogató programra lesz szükség Léván, amelyre vendégek érkeznek, és több napon át élezik a helyiek szolgáltatásait. Ebben az évben erre sajnos már nem sok lehetőség mutatkozik erre, a hagyományos lévai vásár sem valósulhatott meg, és a karácsonyi vásár is elmarad.