A kormány egy hónapja fogadta el azt a javaslatot, amely alapján jövő márciustól az alkalmazottak dönthetnek az étkezési utalványok és a pénzbeli juttatás között. A munka törvénykönyvének ezzel kapcsolatos módosításáról a parlament jelenleg folyó ülésén szavaznak a képviselők. Az új szabályok szerint azok, akik olyan munkáltatónál dolgoznak, amely a saját vagy bérelt éttermében biztosítja az alkalmazottak étkeztetését, továbbra sem élhetnek majd a választás lehetőségével, Milan Krajniak munkaügyi miniszter szerint a módosítás így az alkalmazottak nagyjából 50-60%-át érinti majd.

Megosztott munkáltatók

A téma már hosszabb ideje megosztja a munkáltatói érdekvédelmi szervezeteket. A több mint 1300 céget tömörítő Munkáltatók Országos Szövetsége (RÚZ) támogatja a kormányt, azt állítva, hogy a szabad választás lehetősége az alkalmazottak és a munkáltatók számára is előnyösebb lesz. A másik munkáltatói szakmai szervezet, a Munkáltatói Szervezetek Szövetsége (AZZZ) ezzel szemben élesen elítélte a változásokat, gyakorlatilag az utalványokat kibocsátó cégek érvelését véve át, ami azzal magyarázható, hogy a Modern Juttatások Szövetsége (AMOBE) is az AZZZ tagja. Az AMOBE olyan, étkezési utalványokat kibocsátó társaságokat tömörít, mint az Edenred Slovakia, az Up Slovensko és a Doxx étkezési utalványok. Štefan Petrík, a Modern Juttatások Szövetségének az elnöke szerint az alkalmazottak több mint fele attól tart, hogy ha az étkezésre folyósított összeget készpénzben fizetik, a munkáltatójuk erre hivatkozva nem emeli majd a fizetésüket.

Etikátlan reklám?

A két tábor közötti harc a javaslat parlamenti elfogadásának a finisében újabb állomásához érkezett. Az étkezési jegyeket kibocsátó társaságok a közösségi oldalukon egy olyan, „Ha nem fizettél a jegyért” című reklámfilmmel rukkoltak elő, amellyel a változások veszélyeire próbálják meg felhívni a figyelmet. Ebben azt sugallják, hogy ha bevezetik az új szabályokat, és az alkalmazottnak az étkezésért járó összeget nem utalvánnyal, hanem készpénzben fizetik ki, akkor egy esetleges végrehajtási eljárás során erre is ráteheti a kezét a végrehajtó.

A Munkáltatók Országos Szövetsége a fenti állítástól külön nyilatkozatban határolódott el, azt állítva, hogy a kártyakibocsátók megpróbálják becsapni az alkalmazottakat. Az RÚZ képviselői szerint már a jogszabály kidolgozásánál ügyeltek arra, hogy az új szabályok ne tegyék lehetővé a végrehajtást az étkezésért járó összeg esetében, ez így a jövőben sem képezheti majd végrehajtás tárgyát. A szakmai szervezet szerint az étkezési utalványok kibocsátói ezzel is csak a változások ellen hangolnak. Mivel azonban az RÚZ szerint ezúttal túllőttek a célon, a Reklámtanácshoz fordulnak az ügyben, hogy vizsgálja meg, mennyire felel meg az említett kisfilm a reklámipar etikai kódexének.

Jól tejelő üzlet

Az RÚZ szerint az utalványok kibocsátói csak a jól tejelő üzletüket próbálják meg foggal-körömmel védeni. Marián Viskupič, az SaS parlamenti képviselője ezzel kapcsolatban már korábban figyelmeztetett, hogy az évente kiadott étkezési utalványok teljes összege nagyjából 700 millió euró, az utalványokat kibocsátó társaságok éves forgalma 70 millió, a nyereségük pedig 10 millió euró körül mozog. „Az utalványok kibocsátóinak fizetett közvetítői díjak jelenleg nem egy esetben az 5 százalékot is meghaladják, az eddigi rendszer így csak a kibocsátóknak kedvezett” – tette hozzá Jozef Špirko RÚZ-alelnök, aki szerint az említett díj felső határát 2 százaléknál kellene meghúzni.