A komáromi járásbeli Ímelyen született Blaskovics József 1910-ben és Prágában hunyt el 1990-ben, ezért a jeles műfordító, nyelvész, turkológus professzor életpályájának ismertetésére jubileumi kiállítást állítottak össze.

A Károly Egyetem modern turkológiai tanszékének alapítója, a Prágai Magyar Kultúra magyar tanfolyamainak vezető tanára török hódoltsági okiratokkal foglalkozott és verseket is fordított. Orientalisztikai tanulmányokat folytatott a budapesti ELTE-n Németh Gyulánál és Fekete Lajosnál, majd Prágában Jan Rypka professzornál. A cseh fővárosban lelt rá élete párjára is. Török, azerbajdzsáni, tatár, kazah és bengáli nyelvből cseh és magyar nyelvre fordított szépirodalmi műveket, ezekből jó néhányat megtekinthetünk a kiállításon. Varga Zsuzsanna elmondta, magyar és szlovák nyelven nyomtattak ki paneleket, melyeken bemutatják a jeles Kelet-kutatókat, köztük Németh Gyula életútját, valamint Germanus Gyula arab nyelvészeti kultúrtörténeti írót, irodalmárt, vagy Fekete Lajost, az első oszmán okiratok megfejtőjét.

A jeles tudósok egymásnak is dedikáltak könyveket, ezekből néhány egyedülálló darab látható a Thain múzeum gyűjteményéből, mint ahogy Blaskovics-féle török-magyar szótár is. A február végéig látható kiállításon mesekönyvek is helyet kaptak az üvegvitrin mögé zárt könyvespolcon, türkmén népmesék, üzbég, azerbajdzsán és orosz történetek elevenednek meg a lapokon, de Blaskovics bengáli nyelvből is fordított. A Thain János Múzeumban megemlékeznek azokról a korábbi kiállításokról is, melyeknek fő témája az orientalisztika volt.

A kiállítás látogatói megtudhatják továbbá, hogy valamennyi jeles Kelet-kutató életében már nagyon zsenge korban volt egy meghatározó pillant, amikor e különös pálya mellett kötelezték el magukat. Ez Blaskovics József életében is így volt. Édesapja türkmenisztáni hadifogságának történeteit nagyon szívesen hallgatta. „Nagyon korán megragadta a keleti népek történelme, de ahhoz, hogy elinduljon a turkológia útján és egy életre elkötelezze magát mellette, egy véletlenszerű régészeti élmény is kellett. Tíz éves volt, amikor nagyapja ekéje szántás közben középkori tatár fegyver- és edénytöredékeket fordított ki a földből, mindezek az egykor a falujuk határában vívott tatár-kun összecsapás tárgyi emlékei lehettek.

A magyar szláv és türk ősökkel büszkélkedő ifjú ekkor lépett arra az útra, amelynek végén világhírű turkológus vált belőle” – olvasható a kiállítás anyagában, amelyet számos fényképpel gazdagítottak.

Különös világba kalauzol el a Thain János Múzeum legújabb tárlata, és a jeles kutatókkal való ismerkedés során talán kedvet kapunk arra, hogy belelapozzunk egy-egy általuk fordított magyar, vagy cseh nyelven kiadott műbe, gyönyörködjünk a távoli, ismeretlen világot bemutató képekben, illusztrációkban.