Még javában tart az első reggeli fejés, amikor megérkezünk. Az istállóban pihenő állatok egy része már túl van rajta, ilyenkor kapják az újabb takarmányadagot, és pihennek.

Az istállóból a fejőházba

A másik oldalon az állatgondozók éppen indítják a következő csordát az istállót és a fejőházat összekötő folyosó irányába. Barátságos háton paskolásra, simításra is akad ilyenkor némi idő a gondozók részéről noszogatásként. Jana Tencerová zoológus a messzi Újbányáról utazik a csúzi farmra és elmondta, odahaza saját tehenei is vannak, hajnali ötkor előbb azokat feji meg, utána siet az itteni gondozottjaihoz.

„A tejelő szarvasmarha egész évben a csarnokban él. Elegendő életterük van, járkálhatnak, vagy lepihenhetnek a bokszokban. Nem mondanám, hogy nem kellene nekik nagyobb változatosság, de ilyen a helyzet, ők más életmódot nem ismernek. Vannak tehenek, melyeket egy életre megjegyzünk, kisborjú koruk óta ismerjük őket. A fejők sem a számuk, vagy a fejéskor használatos kód alapján ismerik meg őket, hanem a tőgyük szerint is meg tudják őket különböztetni” – mondta Tencerová.

A zoológus hozzáteszi, nincsenek ünnepeik, a teheneket fejni kell, mert különben felvernék a falu nyugalmát, békéjét a bőgésükkel. Az állatokat nem érdekli a koronavírus-helyzet sem. A gondozók dolga, hogy alkalmazkodjanak a mintegy ötszáz fejőstehénhez. A tehenészek, gondozók és fejők között szerencsére egyetlen fertőzött sem akadt eddig.

Szóljon a nóta!

Jozef Repka, a tejüzem vezetője elmondta, lockdown idején az alkalmazottak csoportokban dolgoznak, és ha valaki karanténba kényszerülne, azonnal intézkednének, mert nem állhatnak le a munkával. Farkas Gábor tehenész éppen az aznapi muzsikát válogatja, magyar és cigány nóták egyaránt felcsendülnek a csarnokban. Gábortól megtudjuk, hogy hatkor, tizennégy órakor majd este tízkor fejnek, de van úgy, hogy egy-egy fejési időszak elhúzódik. Gábor két éve dolgozik a farmon, csúzi lakosként örül, hogy helyben talált munkát magának. A fejőházban tölti majd az ünnepek egy részét a kollégáival együtt, de elégedett a munkájával. A fejőházba egyszerre harminchat tehén fér be, a kifejt tej a csöveken át azonnal a szomszédos épületben lévő tejüzembe kerül feldolgozásra. Tomáš Németh, a Farmfoods igazgatója szerint csakis így oldható meg, hogy a friss vaj, túró, túrókrém, vagy joghurt, valamint a sajtfélék mielőbb a fogyasztóhoz kerüljenek. Egy év alatt egymillió liter tejet dolgoztak fel. Nem bánnák, ha minél többen tudatosítanák, hogy a hazai friss termékek finomak, egészségesek, nem tartalmaznak feleslegesen E-adalékokat, tartósítószereket.

Saját biogázállomás

A farmon feldolgozzák a biohulladékot, saját biogázállomásuk van, így saját koherens egységeik segítségével villanyáramot tudnak termelni. Ugyancsak saját trágyát használnak a termőföldeken. Maguk termesztette, nem génmódosított szóját szórnak a takarmányba. A csúzi farmon több mint nyolcvan személyt alkalmaznak, abból tizenöten dolgoznak gondozóként, etetőként és fejőként, mások a kisborjakról gondoskodnak.

Elsősorban csúzi, illetve a térségben élő lakosokat foglalkoztatnak, ám mivel nem akadt elég érdeklődő, az utóbbi néhány hónapban már ukrán vendégmunkásokat is felvettek, akikről mostanra már kiderült, hogy tudnak és akarnak is dolgozni. A farmon elégedettek a munkájukkal.

A fejés után pihenőre térő állatok közül néhányan még megállnak a nyalósóval megrakott kádaknál. Mire társaik visszatérnek a fejésből a tágas, világos csarnokba, addigra a targoncás eléjük is leszórja a tízórainak való takarmányt.