A FinGO.sk pénzügyi tanácsadó társaság legfrissebb felmérése szerint a szlovákiai családokat a koronavírus-járvány, és az ezzel együtt járó anyagi nehézségek sem vették rá az óvatosabb hitelfelvételre. Épp ellenkezőleg, a továbbra is alacsony kamatok bűvöletében a hitelt felvevők kétharmadának nincs meg az ehhez szükséges anyagi fedezete, az állandó bevételeik ingatag alapon állnak, vagy már fizetnek egy másik kölcsönt.

„A hitelpiacon működő közvetítők körében elvégzett felmérésünk szerint a közvetítők 65 százaléka rendszeresen szembesül azzal, hogy a jelzáloghitelt igénylők teljesen alulbecsülik a kölcsön elnyeréséhez szükséges feltételeket. Nincs elegendő tartalékuk a későbbi törlesztéshez, és a rendszeres bevételeiket sem képesek garantálni”

– mondta el lapunknak Eva Šablová, a FinGO.sk hitelezésért felelős igazgatója.

A második leggyakoribb hiba, amit a kölcsönt igénylők több mint fele elkövet, hogy a hiteligényléssel automatikusan a saját pénzintézetükhöz fordulnak, vagyis ahhoz, ahol már korábban nyitottak számlát, miközben egyáltalán nem biztos, hogy ez kínálja a legjobb feltételeket. „Ráadásul, ha a kölcsönt igénylő bankja nem fogadja el az igénylést, az ügyfél automatikusan bekerül a hitelregiszterbe” – figyelmeztet Šablová.

A pénzügyi elemzők szerint a hiteligénylés előtt a lehető legtöbb ajánlatot érdemes begyűjteni, hogy kiválaszthassuk a legjobbat. Az ügyfeleknek azonban ez esetben sincs könnyű dolga. „Tízből hat hiteligénylő hagyja magát elcsábítani a bankok által kínált alacsony hitelkamattal, amelyhez végül nem jutnak hozzá, vagy ha igen, akkor csak olyan járulékos szolgáltatások rájuk erőszakolásával, amelyeknek semmi hasznát nem veszik, csupán a kiadásaikat növelik. A végeredmény így az, hogy a hitelért nagyobb összeget fizetnek, mint ha a konkurens pénzintézet kissé magasabb kamattal kínált, ám felesleges pluszkiadások nélküli ajánlatát vették volna igénybe” – állítja Šablová.

Az egyik legnagyobb hiba, amit nagyon sokan elkövetnek, hogy az első körben a számukra legmegfelelőbb ingatlant próbálják meg felkutatni, és csak miután ezt megtalálták, kezdenek el gondolkodni azon, honnan is szerezhetnének elegendő pénzt a megvételére.

„A felmérésünk szerint a hiteligénylők csaknem 40 százaléka először az ingatlant választja ki, és csak ezt követően kezd el érdeklődni a finanszírozási lehetőségek iránt. Márpedig, épp fordítva kellene eljárniuk. Először az anyagi lehetőségeiket kellene felmérni, és ez alapján kiválasztani azt az ingatlant, amelyet megengedhetnek maguknak”

– tette hozzá Šablová. Szerinte gyakori eset, hogy az ingatlant vásárlók a kiszemelt ingatlanért kifizetik a foglalót, és csak később jönnek rá, hogy a bank nem ad nekik hitelt, így akár több ezer eurótól eshetnek el a már kifizetett foglaló miatt.

„A hitelpiaci ajánlatok és az ezzel kapcsolatos jogszabályok között egyre nehezebb eligazodni. Akik így biztosra szeretnének menni, azoknak mindenképp megéri igénybe venni egy független és megbízható pénzügyi tanácsadó szolgáltatásait, a hitelfelvétel ugyanis gyakran csak azon bukik el, hogy az ügyfél nincs tisztában a lehetőségeivel” – vallja Šablová. Példaként egy olyan házaspárt említ, amely 190 ezer euróért szeretne új házat vásárolni, és amelyben a férj építőipari vállalkozó, a felesége könyvelő, miközben két gyermekük van. A ház megvásárlásához 150 ezer eurós hitelt szeretnének felvenni, a fennmaradó 40 ezer eurót pedig saját forrásokból állják. A férj éves bevételei 30 ezer euró, a feleségéé 24 ezer euró körül mozognak, a gyerekek után pedig családi pótlékot kapnak. Van már egy jelzáloghitelük a jelenlegi lakásukra, amiből még 25 ezer eurót kell visszafizetni, havi 120 eurós törlesztéssel. A lakást szeretnék meghagyni, hogy később bérbe adhassák. Šablová szerint a bankok ajánlatai között jelentős különbségek vannak, a pénzintézetek ugyanis más-más bevételt ismernek el a példában említett házaspárnak. Az igényelt 150 ezer eurós hitelt csak egy pénzintézet fogadná el, miközben a legfukarabb pénzintézet legfeljebb 115 ezer eurós kölcsönt adna a példában említett házaspárnak.