A járás munkaerőpiacának állapotáról Nagy Darina a Munka- Szociális- és Családügyi Hivatal komáromi kirendeltségének igazgatója és Keszegh Béla polgármester tartott sajtótájékoztatót a komáromi városházán.

Az igazgató elmondta, 2020 elején 4,26 %-os munkanélküliséget, vagyis 2191 álláskeresőt tartottak nyilván a járásban. Ez aztán jelentősen nőtt az év folyamán – különösen a márciusi és áprilisi időszakban – a járvány, s az ezzel járó megszorítások miatt. Év végén, tehát csak néhány héttel ezelőtt az érték már 7,31 % volt, amely összesen 3703 állástalan főt jelentett. Nagy Darina szerint az éttermeknél merülhetnek fel gondok a közeljövőben, rossz esetben ott lehet még számítani elbocsájtásokra. Hozzáfűzte, más téren viszont akár csökkenhet is az állástalanok száma: „Nagyon sok olyan munkanélkülink is van, aki hosszú évekig külföldön dolgozott, most azonban hazajött, s addig nálunk van nyilvántartva, amíg nem tudja meg, hogy vissza tud-e menni.“

Jelenleg 902 szabad munkahely vár betöltésre a Komáromi járásban, míg egy évvel ezelőtt ez a szám még 1444 volt. Összesen 3700 fő jelentkezett be álláskeresőként a munkaügyi hivatalhoz. 33 %-uk inaslevéllel rendelkezik, 27 %-ot teszi ki az alapiskolát végzettek, 30-at az érettségizettek, 8-at pedig a főiskolát végzettek aránya. Végül 2 %-uk nem rendelkezik még alapfokú végzettséggel sem.

„Most már pár éve ugyanazokon a területeken találhatóak a hiányszakmák. Ezek elsősorban építkezési tevékenységekre vonatkoznak: kőműves, bádogos, ács, vasmunkákhoz értő szakemberek. De ugyanígy hiányszakma a mezőgazdasági segédmunkás is, a különféle sofőrök, nővérek, orvosok. Az utóbbi időben pedig határozottan emelkedik a hentesek, pékek iránti igény, s mostanra már az összeszereléseket végző munkások is ebbe a kategóriába tartoznak“ – mondta Nagy Darina.

Komáromi helyzet

2020 januárjában 750 álláskeresőt tartottak nyilván a városban, amely év végére elérte az 1119 főt. Utóbbi esetében ez az érték 632 nőt foglal magába. Komáromban az álláskeresők korösszetétele kiegyensúlyozott. 20 %-uk 29 év alatti, 56 %-uk 29 és 54 éves kor közötti, végül 24 %-uk 55 évnél idősebb személynek számít. A nyilvántartás időtartama szerint a munkakeresők 26 %-a legfeljebb három, 47 %-a 4-12 hónapja, 20 %-a pedig egy vagy akár két éve nem talál magának állást.

Támogatások, kármentések

A tavalyi év utolsó három hónapjában 61 vállalkozás elindításához – jellemzően ipari és szolgáltatói tevékenységekre – nyújtott anyagi támogatást a munkaügyi hivatal. Újságírói kérdésre Nagy Darina elmondta, átlagosan 3500-4500 eurónyi tételekről beszélhetünk. „A kérvényezők 2-3 %-a az, aki kicsit spekulatív módon áll hozzá, a többség viszont átgondolta a szándékát“ – mondta határozottan, illetve hozzátette, hogy többen a támogatásnak köszönhetően kezdték el legálisan végezni a szolgáltatásaikat. Két vagy három évig kötelesek folytatni a vállalkozást, ami szinte kivétel nélkül meg is valósul, ám azt a hivatal már nem tudja, hogy ezen időszakon túl mennyire maradnak talpon ezek a cégek. 99 esetben, 630 ezer eurós összértékben egy-egy munkahely kialakítását is támogatták a magánszektorban vagy a komáromi önkormányzat szervein belül.

Az ún. elsősegély csomagok folyósítása Nagy Darina szerint „nagyon fontos területe“ a hivatal tevékenységének, amellyel a járvány okozta gazdasági károkat próbálják enyhíteni. 2020 márciusától év végéig a járásban 2500 vállalkozásnak 12 millió eurót fizettek ki ilyen céllal – ezen belül az év utolsó három hónapjában, amikor már 50 %-kal megemelt összegekről volt szó, 3,5 milliót. Míg egyes helyeken a teljes bérköltség 80 %-át állják ebből az összegből, addig másutt pausált vagy a forgalom csökkenésével azonos arányban álló pénzmennyiséget fizetnek ki. „Szerződést kötünk velük, amelynek értelmében addig, amíg ő úgy érzi, hogy szüksége van a támogatásra, minden hónapban kérheti az adott összeget“ – mondta a szakember.

Szó volt arról is, hogy a mostani korlátozások miatt a hivatalnokaik nem tudnak személyesen találkozni a munkakeresőkkel. Jelenleg az istp.sk oldalon tudnak tájékozódni az álláskeresők, ezen a felületen a járás mind a 902 szabad munkahelye fel van tüntetve.

Elhangzott még az is, hogy pár hónapja a különféle át- és továbbképző kurzusokra már olyan személyek is jelentkezhetnek, akiket jelenleg alkalmazásban állnak ugyan, de emellett szívesen kitanulnának egy új szakmát is. Az ezzel járó költségek egy részét a hivatal megtéríti.

Segít a város is

Keszegh Béla elmondta, a városvezetés egyrészt a meglevő munkahelyek megvédésére összpontosít. Legutóbb a nagyobb komáromi munkaadók részére megszervezték a mintavételt, s ezáltal ki tudták szűrni a koronavírusos alkalmazottakat. Másfelől a munkaügyi hivatallal együttműködve maga az önkormányzat is vesz fel korlátozott számban alkalmazottakat például a kommunális szolgáltatások elvégzésére. Emellett a városhoz beérkező vállalkozói, fejlesztésekre irányuló kérvényeket igyekeznek minél gyorsabban elbírálni. Konkrét példaként említette, hogy a területrendezési tervet fogják most módosítani azért, hogy egy cég telket tudjon vásárolni, amelynek majdani üzemében 70-80 munkahely jöhetne létre a tervek szerint.

Ingázók

Jelenleg 3500 és 5000 fő között mozog az ingázók száma a járásban Nagy Darina szerint, akiket főként dél-komáromi, tatabányai, győri, esztergomi és oroszlányi cégek alkalmaznak. Korábban a 7000-et is meghaladhatta ezen csoport nagysága. Az igazgató hozzátette, folyamatosan együttműködnek Magyarország és más államok illetékes szerveivel is, amely által a munkaadókat és -keresőket próbálják összekötni.

„Állandóan egyeztetünk Dél-Komárommal, s próbálunk minél jobban lobbizni Molnár Attila polgármesterrel azért, hogy határátkelés korlátozása ne jelentsen olyan akadályt, amellyel munkahelyek kerülnének veszélybe“ – mondta a határátkelés nehézségeire utalva Keszegh Béla, aki szerint a lobbitevékenységet a magyar és a szlovák kormány irányába is végzik.