A Transparency International nemzetközi korrupcióellenes szervezet csütörtökön tette közzé legfrissebb, a világ legátfogóbb korrupciós felmérésének számító Korrupcióérzékelési Indexét (Corruption Perceptions Index – CPI), amely 1995 óta rangsorolja az országokat a közszférában érzékelt korrupció mértéke alapján. Az index egy 0-tól 100-ig terjedő skálán mutatja a korrupció érzékelését, ahol a 0 jelenti azt, hogy az adott országban a korrupciót magas mértékben érzékelik (erősen korrupt ország), és a 100 jelenti azt, hogy az adott országban a korrupciót egyáltalán nem érzékelik (egyáltalán nem korrupt ország).

A sereghajtók között

Szlovákiában ugyan tavaly tavasszal az átfogó korrupcióellenes harcot hirdető Matovič-kormány került hatalomra, ennek azonban a most közzétett toplistán egyelőre semmi látszatja. Épp ellenkezőleg, Szlovákia tavaly is folytatta a lejtmenetet: az egy évvel korábbi 59. helyről a 60-ra estünk vissza, újra helyet cserélve a 2004 óta mögöttünk levő Görögországgal. Szlovákia ezzel az öt legkorruptabb uniós tagország közé tartozik. A lehetséges 100 pontból csak 49-et szereztünk meg, ami alig valamivel több, mint a legkorruptabb uniós tagországok – a 69. helyen osztozó Magyarország, Románia és Bulgária – által megszerzett 44 pont. A visegrádi országok közül ezúttal Lengyelország teljesített a legjobban, amely a lista 45. helyén található, míg Csehország a 49.

Előnyök és hátrányok

„A Matovič-kormány ugyan azt ígérte, hogy a hivatali ideje alatt 20 hellyel szeretne előrelépni a listán, az elmúlt év eredményeire azonban még erősen rányomta bélyegét az előző kormány, amelynek a hivatali ideje alatt, vagyis a 2016 óta eltelt időszakban Szlovákia hat helyett rontott a korrupciós toplistán” – nyilatkozta lapunknak Gabriel Šípoš, a Transparency International Slovensko (TIS) igazgatója. Szerinte azonban a kormányváltás óta eltelt időszakban – legalábbis a korrupcióellenes harcot tekintve – Szlovákia jó irányban halad. „Az Igor Matovič vezette kabinet első éve e tekintetben sikeresnek mondható, ami várhatóan már a jövő évi korrupcióérzékelési indexen meglátszik. Tavaly például több mint a harmadával nőtt a korrupcióval kapcsolatos eljárások száma, az ezzel összefüggő vádemelések száma pedig a felével nőtt, tíz éve nem látott szintre ugorva” – mondta el Šípoš. Szerinte ez annak is köszönhető, hogy a rendőrség és az ügyészség sokkal szabadabban dolgozhat, mint az előző kormány idején, amikor a kormányhoz közel álló korrupt vállalkozók, rendőrök, ügyészek, bírák a hatalom részéről védettséget élveztek. Šípoš szerint azonban a jelenlegi kormánynak is megvannak a hiányosságai.

„A kormányfő, Igor Matovič is titkolja a valós vagyoni helyzetét, nem vonta le a megfelelő következtetéseket a gyanúsan megszerzett diplomájával kapcsolatban, eltúlzottan reagál bármiféle kritikára, és már eddig is több olyan gyanús kinevezésre került sor, amelynek a szakmaisághoz semmi köze” – tette hozzá Šípoš.

Veszélyes vírus

A Transparency International berlini központja az adatokat elemezve rámutatott: a vizsgált országok többségében az elmúlt évtizedben nem javult a korrupciós helyzet, a koronavírus-járvány kezelése pedig még a jól teljesítő országoknak is hatalmas kihívást jelent. Delia Ferreira Rubio, a Transparency International globális elnöke szerint a járvány okozta krízis nemcsak egészségügyi és gazdasági, hanem egyben korrupciós válságot is jelent, amit eddig nem sikerült kezelni. A jogállamisági teljesítmény vonatkozásában a TI jelentése megállapítja: a koronavírus-járvány kitörése és az erre adott állami reakciók felgyorsították a demokratikus kulisszák lebontását. Ebbe a sorba illeszkedik a rendeleti kormányzás bevezetése, amely különösen széles mozgásteret biztosít a végrehajtó hatalomnak a korrupcióra.