Hétfőtől több olyan üzlet – kertészet, ruhajavító szalon – is kinyithatott, amelyet a járvány miatt tavaly karácsony táján kötelezően bezárattak, a hétköznapi élethez nem annyira fontos árut kínáló kisebb üzletek többsége azonban továbbra sem nyithat ki. Ez utóbbiak tulajdonosai már eddig is lázongtak a túl szigorú, a vállalkozásukat a megszűnés határára sodró korlátozások miatt, egyes nagy üzletláncok elmúlt napokban tapasztalt viselkedése miatt azonban végleg betelt náluk a pohár.

Az aktuális szabályok szerint a nagy üzletláncok is főként csak a mindennapi élethez legszükségesebb árut, elsősorban élelmiszereket és drogériai termékeket kínálhatnának a vásárlóknak. Korábban többnyire be is tartották ezt a szabályt, szalagokkal választva le azokat a polcokat, amelyeken a tiltott árut elhelyezték. Mára azonban egyes üzletláncokból eltűntek a szalagok, és a vásárlók gyakorlatilag bármihez hozzájuthatnak.

Az egyik ilyen üzletlánc a Lidl, amelynek az üzleteiben a zoknitól a fúróig szinte bármit megvehetünk. Az üzletlánc szerint ők ezzel nem sértenek törvényt, a hatályos szabályok ugyanis nem fogalmaznak egyértelműen. Az üzleteiknek ugyan csak a mindennapi élethez legszükségesebb termékeket szabadna árulni, nem szabták meg azonban pontosan, hogy melyek ezek a termékek.

„Ezen termékek köre függ az adott vásárló vagy család aktuális élethelyzetétől és egészségügyi állapotától, így nem lehet pontosan megszabni, hogy mely termékek tartoznak a mindennapi élethez szükségesek közé”

– állítja Tomáš Bezák, a Lidl szlovákiai szóvivője. Hasonló hangnemben nyilatkozott a Kaufland is. „A Szlovák Közegészségügyi Hivatal és a kormány által hozott szabályok nem fogalmaznak pontosan, vagyis nem szabják meg tételesen, mit szabad árulni és mit nem” – állítja Lucia Vargová, a Kaufland szóvivője.

Az üzletláncok arra hivatkoznak, hogy a szabályozás szerint „főként olyan árut” kínálhatnak, amely a mindennapi élethez szükséges, vagyis elvileg jóval szélesebb lehet azon termékek köre, amelyekhez a vásárlók hozzájuthatnak. Ez azonban továbbra sem jelenti azt, hogy bármit eladhatnak. Hogy az üzletek betartják-e a szabályokat, azt a Szlovák Közegészségügyi Hivatal (ÚVZ) regionális kirendeltségei ellenőrzik.

„Ezzel kapcsolatban már több szabálysértési eljárás is indult. Ezeknél figyelembe vesszük a mulasztás súlyosságát és az okozott károk mértékét, miközben 150 és 20 000 euró közötti büntetést szabhatunk ki”

– nyilatkozta Daša Račková, az ÚVZ szóvivője.

Martin Krajčovič, a legnagyobb üzletláncokat (Billa, dm, Kaufland, Lidl, Metro, Terno, Tesco) tömörítő Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) az elnöke szerint a vásárlók részéről egyre nagyobb nyomás nehezedik a kereskedőkre, hogy bővítsék a termékkörüket. A szülők arra panaszkodnak, hogy a gyerekeiknek nem tudják beszerezni az oktatáshoz szükséges felszerelést, a nyugdíjasok nagy részének pedig nincs tapasztalata az online vásárlással, így ha például elromlik egy háztartási eszköze, azt képtelen pótolni. A SAMO ezért arra kérte a kormányt, hogy a lehető leghamarabb módosítson az általa bevezetett korlátozásokon, lehetővé téve a kisebb szaküzletek megnyitását is.