Az én választásom

Ez most itt az én ügyem, az én dolgom, az én választásom. Nem kell hozzá semmi más, csak én és az önmagam vállalása. Merthogy sokszor vállaltam már ezt-azt. Vállaltam stílust, vállaltam tettet, következményt, és bizony vállaltam sok-sok olyan dolgot is, amiben ma már nem vagyok annyira biztos. Változok, változnak körülöttem a vélemények, a házak, a hírek, a teendők. Még az örök dolgok is változnak. Az örök dolgok hozzám való viszonyulásai is változnak. Jó hír viszont, hogy a hangom és a nyelvem valahogy nem. Nem kopik, sőt, egyre egyértelműbb. Tudom, hol és ki vagyok. Tudom, miért vagyok az, aki és még csak pénzbe sem kerül. Az identitás vállalása nem egy online rendelés, ahol belefuthatsz akciós termékekbe. Senki sem akar fontos dolgokat akciósan. A nyelvem, a hangom, a tudatom mégis jobban öltöztet. Minden évszakhoz illik. A nemzetiségem vállalása épp olyan egyértelmű, mint maga a tény, hogy ezzel én nem bántok senkit sem a környezetemben. Csupán azt teszem, ami ilyenkor európai és természetes.

Laboda Róbert 
slammer, költő, tanár