Szlovákiában a jogszabályok ugyan már 2007 óta lehetővé teszik a távmunkát, amely azonban csak lassan indult be. Míg 2009-ben az alkalmazottak 7,5 százaléka élhetett ezzel a lehetőséggel, az arányuk a járvány kitörése előtti időszakban, vagyis 2019-ben is csupán 9,5 százalék körül mozgott, míg az uniós átlag 15 százalék felé közelített. A jegybank elemzői szerint ez azzal magyarázható, hogy a szlovákiai munkáltatók nagy része attól tartott, hogy a távmunka miatt romlana a munkamorál. A járvány kitörését követően azonban Szlovákiában is változott a helyzet, a megszorítások miatt ugyanis a cégek nagy része lehetővé tette az otthoni munkát.

Szlovákia legnagyobb problémája azonban az, hogy az állások nagy részét nem lehet távmunkában végezni. A jegybank felmérése szerint a szlovákiai munkavállalók nagyjából 35 százaléka dolgozhat otthonról, ráadásul az ország egyes régiói és munkakörei között szakadéknyi különbségek vannak. Pozsony megyében például a dolgozók 54 százaléka otthonról is elláthatja a munkáját. Míg a nők 44 százaléka dolgozhatna otthonról, a férfiaknak csupán a 26 százaléka. Jelentős különbségek vannak az alkalmazottak végzettsége szempontjából is. A főiskolai végzettséghez kötött állások 68 százaléka például otthonról is megoldható, míg a középiskolát végzetteknek alig a 23 százaléka veheti igénybe a távmunkát, az általános iskolát végzettek nagy része pedig erre nem is gondolhat. A jegybank elemzői szerint a járvány miatt a tavalyi második negyedévben a szlovák bruttó hazai termék (GDP) 32 százalékát adta a távmunka, amely a járvány lecsengését követően is nagyobb szerepet kap a korábbiakhoz képest. (mi, TASR)