Search by category:
Egyéb kategória

A Hungaricana közgyűjteményi portál

Styecz Barna: A Hungaricana közgyűjteményi portál bemutatása

A Hungaricana nevezetű „közgyűjteményi portál” 2015-ben készült el a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, amelyet az Országgyűlési Könyvtár üzemeltet. A weboldal összegyűjti a hosszú évek munkájával digitalizált könyveket, dokumentumokat, térképeket, leveleket, képeket és festményeket. A projektbe fektetett munka meghozta gyümölcsét. A weblap megjelenése után nem sokkal később csatlakozott a Zenetudományi Intézet a saját hangarchívumával.

A weboldal megnyitása után egy könnyen áttekinthető nyitóoldal fogad minket. Az oldal közepén rögtön egy kereső fogad minket, melyben a szolgáltatás összes adatbázisában kereshetünk, miután megadtunk egy kulcsszót. A portál felső menüsorában, a fejlécen négy címszó található, melynek segítségével navigálhatunk a weblap különböző oldalain. Ezek a következők: hírek, adatbázisok, rólunk és közreműködők. Nyelvet is tudunk váltani, a magyar mellet még az angol használható. Az oldalra tudunk regisztrálni is, amely számos előnnyel járhat. Ha ezt megtettük, utána szintén a fejlécen találunk egy gombot, amellyel be tudunk lépni a fiókunkba.

A nyitó oldalon az alábbi rövid ismertetőt olvashatjuk:

Hungaricana szolgáltatás elsődleges célja, hogy a nemzeti gyűjteményeinkben közös múltunkról fellelhető rengeteg kultúrkincs, történeti dokumentum mindenki számára látványosan, gyorsan és áttekinthető módon váljon hozzáférhetővé. Az adatbázis folyamatosan gazdagodó virtuális gyűjteményei a gyors ismeretszerzés mellett, a mélyebb feltáró kutatások követelményeinek is megfelelnek.

Ezt követik az egyes adatbázisok, amelyek mindegyikét egy-egy kép illusztrálja, ezzel is segítve minket a tájékozódásban. Ezek mellett az oldal facebookkal kapcsolatos információit láthatjuk, erre kattintva azonnal átirányít minket számítógépünk a Hungaricana saját közösségi oldalára. A lap aljára tekerve azoknak a logóit láthatjuk, akik nélkül nem jöhetett volna létre és nem működhetne ez az ingyenes adatbázis. Ezekre a logókra kattintva átirányítást kapunk ezek weboldalára. Legalul végül hasonló címszavakat találunk, mint a fejlécen, de itt meg egy két dologgal kiegészítve. Ilyen például a GY.I.K, ahol a gyakran ismételt kérdéseket olvashatjuk, ezzel is segítve minket az oldal lehető legjobb használatában.

Hungaricana
A Hungaricana közgyűjteményi portál

A következőkben vizsgáljuk meg részletesebben az adatbázisokat. Ezek a következőek: Képcsarnok, Könyv- és Dokumentumtár, MAPIRE, Térképek és Építészeti Tervek, Levéltár, Budapesti időgép, valamint a Zenetudományi Intézet Hangarchívuma. A Képcsarnokra kattintva először az adatbázisról olvashatunk néhány szót. Megtudhatjuk, hogy jelenleg 18 intézmény sok százezer lépét találhatjuk itt meg. Vannak itt képeslapok, archív fotók, festmények és még falikárpitok is. A Képcsarnok célja, hogy legjelentősebb magyarországi vizuális gyűjtemény eljuthasson mindenkihez ingyen. A közös keresés mellett lehetőség van gyűjteményenként is keresgélni. Lehetőségünk van még egyes alkotások szupernagyítására is és kereshetünk az adatbázisban földrajzi hely megadásával is. Lentebb a főbb gyűjteményeket láthatjuk felsorolva, így külön ezekre is tudunk keresni. Ilyenek például a SZTE Klebelsberg Könyvtár – Shvoy Kálmán albumai, az Iparművészeti Múzeum – kárpitai és végül, de nem utolsósorban a Balatoni Múzeum – műtárgyai. Ha tovább akarunk keresni a műtárgyak között célszerű rákattintani valamelyik intézmény nevére. Ha ezt megtettük egy újabb oldal tárul a szemünk elé. Itt a lap tetején az intézmény nevét olvashatjuk (pl.: Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok) utána pedig zárójelben azt, hogy hány képet tartalmaz. Ezek alatt egy rövid történetet olvashatunk az intézményről, a gyűjtőköréről, szakmai tevékenységéről, festmény gyűjteményéről és grafikai gyűjteményéről. Mindezek képekkel vannak illusztrálva. A lap alján a gyűjtemény legszebb képeit vehetjük szemügyre. Ha rákerestünk vagy kiválasztottunk magunknak egy képet és rákattintottunk a lap elnavigál minket a kép adatlapjára. Itt lehetőségünk van a saját gyűjteményünkbe rakni, letölteni, megosztani Facebook-on, elküldeni egy ismerősünknek e-mailben vagy a kép linkjét beágyazni valahova. Ezek mellet még megtekinthetjük a műalkotás leltári számát, címét, készítője nevét, típusát, valamint egy rövid leírást a műtárgyról. Lejjebb tekerve egy kis térképet is láthatunk, amely azt mutatja meg nekünk, hogy hol található az általunk választott kép. A weblap legalján pedig lehetőségünk nyílik felvenni a kapcsolatot a tartalomgazdával, valamit a még a keresési előzményeink szerint ajánl fel nekünk néhány képet a weboldal.

Nézzük, vizsgáljuk meg a Könyv- és Dokumentumtárat. A lap tetején egy rövid ismertetőt olvashatunk az adatbázisról, amelyből kiderül, hogy a dokumentumtár gerincét múzeumok és levéltárak saját kiadványai alkotják. Ezek mellett még különböző napi, heti és havilapokból válogathatunk. Több mint 10 millió oldalnyi dokumentum áll a rendelkezésünkre. Ezalatt a főbb intézmények listáját olvashatjuk (pl.: Magyar Távirati Irodai hírei 1920-1956 (Országos Levéltár), Népszámlálási Digitális Adattár – Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára, Semmelweis Egyetem Központi Könyvtár). Ha valamelyiket kiválasztottuk a listából, akkor egy új lapra navigál minket a rendszer. Ezen a lapon további dokumentumokat vagy könyveket találunk, melyekből kedvünkre keresgélhetünk.

Harmadjára térjünk rá a MAPIRE-re. Ez egy térképszolgáltatás. A térképek, melyeket a rendszer tartalmaz a Habsburg korból származnak és főként történelmi térképek. Miután rányomtunk a MAPIRE gombra rögtön egy térkép fogad minket. Ha engedélyezzük helyzetünk meghatározását a weblapon, egyből saját helyünket láthatjuk a Habsburg birodalmi térképen. A térképeket 3D-ben is meg lehet tekinteni. Különböző fajtájú térképek között van lehetőségünk kedvünk szerint kutatni. Ezek nem mások, mint az Európai térképek, Várostérképek, Országtérképek, Kataszteri térképek és a Tematikus térképek. Ahhoz, hogy egy térképet eltudjunk menteni magunknak meg kell vásárolnunk az adott térképszelvényt. Ha a tranzakció végbement már tölthetjük is le számítógépünkre. A térképeket természetesen nagyítani és kicsinyíteni is lehet.

Soron következő állomásunk a Térképek és Építészeti Tervek. Miután rányomtunk az ikonjára egyből egy új oldalra navigál minket a rendszer. Itt, mint ahogyan már megszokhattuk egy rövid ismertetőt olvashatunk az adatgyűjteményről. A tájékoztatóból megtudhatjuk, hogy ez a hazai legnagyobb térképtár. Csupán csak azok a térképek hiányoznak a rendszerből, amelyeket különböző okok miatt nem lehetett digitalizálni. A körülbelül 100.000 térképszelvény többsége kéziratos. A legrégebi a 17. századból maradt fent. Az ismertető alatt az adatgazda intézmények nevei olvashatóak, melyek a következőek: Magyar Nemzeti Levéltár Magyar Országos Levéltára, Budapest Főváros Levéltára, Országos Széchenyi Könyvtár, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Ha valamelyiket sikerült kiválasztanunk és rákattintottunk akkor az átnavigál minket az intézmény saját webes felületére. Ezek mellett még válaszhatjuk a „tovább az adatbázishoz” gombot is. Ezzel csoportosítva, intézményenként időrendben jellennek meg a térképek.

A Levéltárat jobban is szemügyre vesszük. Itt rögtön a különböző fajtájú iratok szerinti csoportosítás fogad minket. Ezek az Oklevelek, Királyi Könyvek, Levéltári iratgyűjtemény, Úrbéri Tabellák, Urbaria et Conscriptiones[1], Névtár: személyek, egyesületek és a levéltári iratok. Ha sikerült egyet választanunk kattintsunk rá. Ezután egy már szinte megszokott rövid adatbázis bemutató fogad minket. Itt megtudhatjuk, hogy az adatgyűjtemény mikortól rendszerezi az adatokat, milyen típusú adatokat tartalmaz és hogy ezeket milyen tömörítésben adja át nekünk. Az adatállományhoz szintén a „tovább az adatbázishoz” gombbal férünk hozzá. Itt pedig minden ország levéltárában külön kereshetünk.

A Budapesti időgép egy rendkívül érdekes funkció. Az időgép nem egyszerűen történeti adatok lekérdezését teszi lehetővé, hanem a térben és időben történő barangolást kínálja interaktív térképeken keresztül. Miután megnyitottuk ezt a funkciót egy szinte már a megszokott dolgok fogadnak minket. Először egy rövid ismertető, majd aztán a támogatók, amelyek nem mások, mint az NKA, Budapest Főváros Levéltára és az Arcanum Adatbázis kft. A Budapesti időgépnek két adatbázisa van. Egy térkép- és egy irattár.

Végül lássuk a Zenetudományi Intézet Hangarchívumát. A hangarchívum a magyar népzene- és néptánckutatás segédanyagaként jött létre, felölelve az elmúlt évszázad szinte valamennyi népzenei vonatkozású gyűjtését. Az adatbázist itt is a „tovább az adatbázishoz” gombbal tudjuk megnyitni. A gyűjtemény mintegy 20.000 órányi anyagot tartalmaz. Az adatbázisban tájegységenként tudunk keresni, ebben egy térkép is segítségünkre áll.

Összességében kijelenthetjük, hogy a Hungaricana ma Magyarország és az egyetemes magyar kultúra leggazdagabb, jól használható digitális adatbázisa, felhasználóbarát felületekkel. A weblap letisztultsága nagymértékben segít minket abban, hogy megtaláljunk mindent, amit szeretnénk. Kereső rendszere jól használható, jól kifejlesztett, nagy teljesítményű keresőmotorral működik. Bármikor kereshetünk helyre, névre és címre, szabadszavas keresője  szinte mindig megtalálunk mindent, amit szeretnénk. Már az induláskor több, mint 100 intézmény adatai érhetők el, köztük számos határon túli, sőt külföldi intézmény is.

Források:
Hungaricana bemutatásahttps://hungaricana.hu/hu/blog/elindult-a-hungaricana/
Hungaricanahttps://hungaricana.hu/hu/
Képcsarnokhttps://hungaricana.hu/hu/adatbazisok/kepcsarnok/
Könyv- és dokumentumtárhttps://hungaricana.hu/hu/adatbazisok/kepcsarnok/
MAPIREhttps://mapire.eu/hu/
Térképek és Építészeti Tervekhttps://hungaricana.hu/hu/adatbazisok/terkepgyujtemeny/
Levéltárhttps://hungaricana.hu/hu/adatbazisok/leveltar/
Budapest időgéphttps://hungaricana.hu/hu/adatbazisok/budapest-idogep/
Zenetudományi Intézet Hangarchívumhttps://hungaricana.hu/hu/adatbazisok/zti/

[1] Urbáriumok és összeírások

_____________________

A komáromi Selye János Egyetem Tanárképző  Karának Történelem Tanszékével közös sorozat szerkesztője Szarka László egyetemi docens.

A Hungaricana közgyűjteményi portál” című cikkünk a #site_linkoldalon jelent meg.

Post Comment