Míg a nyugat-európai országokban a lakosság jelentős része bérelt ingatlanban él, régiónkban és ezen belül is Szlovákiában ennek az ellenkezőjét tapasztalhatjuk. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legfrissebb felmérése szerint uniós szinten a lakosság nagyjából 69 százaléka él saját tulajdonban levő ingatlanban. Ezt az adatot azonban erősen torzítják a keleti uniós tagországok, hiszen míg több nyugat-európai országban a családok többsége bérli az általa lakott ingatlant, Szlovákiában a lakosság 90 százaléka saját vagy a szülei, nagyszülei tulajdonában levő lakásban, családi házban él.

89 előtti örökség

Míg uniós szinten átlagosan a lakosság csaknem harmada él bérlakásban, Szlovákiában csak a tizede. „A nyugati uniós tagországokban rendkívül sokan élnek bérlakásokban, a régiónkban, elsősorban Szlovákiában, Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában a családok döntő többsége ugyanakkor saját ingatlanban lakik. Nálunk ez elsősorban annak köszönhető, hogy a rendszerváltást követően az állami és szövetkezeti lakásokban élők ezekhez viszonylag olcsón juthattak hozzá” – mondta el lapunknak Lenka Buchláková, a FinGO.sk pénzügyi tanácsadó társaság elemzője.

A történelmi mélyponton levő hitelkamatoknak köszönhetően az elmúlt években is családok ezrei juthattak saját lakáshoz, a jelzáloggal terhelt lakóingatlanok aránya azonban Szlovákiában még így is látványosan elmarad az uniós átlagtól. Míg uniós szinten a lakosság alig 43 százaléka él olyan saját ingatlanban, amelyre nem vettek fel jelzáloghitelt, Szlovákiában ez eléri a 74%-ot.

Sokgenerációs háztartás

Hogy Szlovákiában jóval többen élnek saját vagy a hozzátartozóik tulajdonában levő lakásban, az azzal is magyarázható, hogy a fiatalok jóval később hagyják el a családi fészket, ha egyáltalán elhagyják. Mivel a lakásárak továbbra is magasak, megfizethető bérlakásból pedig kevés van, sokan a házasságot követően is a szüleikkel maradnak. „A szlovákiai háztartások kétharmada háromgenerációs, amelyben a nagyszülők egy fedél alatt élnek a gyerekeikkel és azok családjával” – állítja Buchláková.

Szlovákia a lakhatásra fordított összeget tekintve is különbözik a nyugat-európai országoktól. Mivel ez utóbbiakban összehasonlíthatatlanul nagyobbak a fizetések, az ottani családok a bevételeik kisebb részét fordítják a lakhatással összefüggő kiadásokra, mint nálunk. Egy átlagos szlovákiai család havonta átlagosan 330 eurót költ a lakhatással összefüggő kiadásokra, ami a teljes havi kiadások nagyjából negyedét teszi ki.

Látványos különbségek

Szlovákiában a lakosság 12%-a, vagyis mintegy 640 ezer ember él a szegénységi küszöb alatt, akiknek a tábora a járvány okozta gazdasági nehézségek miatt hamarosan további 20–50 ezerrel nőhet. Szlovákiában egy egyfős háztartás esetében a havi 406 eurós bevétel számít a szegénységi küszöbnek. Egy átlagos, két felnőttből és két 14 éven aluli gyermekből álló család esetében ugyanezt 853 eurónál húzták meg. „Míg a szegénységi küszöb alatt élő négyfős, két felnőttből és két gyermekből álló család havi bevételeinek a 44%-át viszik el a lakhatási költségek, a tehetősebb családok esetében csupán a 18%-át. A legrosszabb helyzetben azok az egyedül élő felnőttek vannak, akiknek a bevételei nem haladják meg a szegénységi küszöböt, a lakhatási költségek az ő bevételeiknek a 64%- át emésztik fel” – nyilatkozta Buchláková.