A világjárvány negatív gazdasági hatásait Szlovákia sem kerülhette el. Míg 2010 óta folyamatos gazdasági növekedésnek lehettünk tanúi, és míg 2019-ben is több mint 2 százalékkal bővült a szlovák bruttó hazai termék (GDP), a világjárvány tavaly 5,2 százalékkal vetette vissza a gazdaság teljesítményét. Ehhez hasonló zuhanásra legutóbb 2009-ben, az utolsó nagy gazdasági válság idején volt példa. A járvány okozta megszorítások azonban nem minden ágazatot érintettek azonos mértékben. Több ágazat hatalmas zuhanást könyvelhetett el, voltak azonban olyanok is, amelyek most is képesek voltak növelni a bevételeiket. A Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság ezzel kapcsolatban összeállította a járvány legnagyobb veszteseinek és „nyerteseinek” a toplistáját. Ez utóbbiak esetében ezúttal különösen fontos az idézőjel, hiszen a jelenlegi válságnak mindannyian a vesztesei vagyunk, a listánkkal így csak azt szeretnénk jelezni, hogy mely ágazatok zuhantak a legnagyobbat, és melyeknek sikerült a jelenlegi nehéz helyzetben is növelniük a bevételeiket” – nyilatkozta lapunknak Eva Sadovská, a Wood & Company elemzője.

Növekvő bevételek

A tavaszi és őszi járványügyi megszorítások – a szállodaipar, a turizmus és a vendéglátás mellett – leginkább a kisebb szaküzleteket és szolgáltatásokat sújtották. Az élelmiszereket és drogériát árusító nagy üzletláncok, valamint a nagykereskedők így még nyertek is a konkurencia kiiktatásával.

„A legnagyobb növekedést tavaly a mezőgazdasági alapanyagokkal és élő állatokkal kereskedők könyvelhették el, amelyeknek csaknem 17 százalékkal nőttek a bevételeik az egy évvel korábbiakhoz képest. A sorban a nagykereskedelem következik több mint 9 százalékkal. Több mint 5 százalékkal nőttek a szuper- és hipermarketek bevételei is”

– mondta el Sadovská.

Mivel a kisebb szaküzletek zárva tartottak, az általuk forgalmazott áru nagy részéhez csak internetes rendelés útján juthattunk hozzá. Ezt figyelembe véve az sem csoda, hogy a postai szolgáltatók és futárszolgáltatások is nagyjából 6,5 százalékkal nagyobb bevételre tettek szert az egy évvel korábbinál. „Mivel sokaknak csökkentek a bevételei, miközben jóval több időt tölthettek otthon a korábbinál, paradox módon megugrottak a nyereményjátékokat üzemeltető cégek bevételei is, sokan ugyanis így próbáltak javítani az anyagi helyzetükön” – tette hozzá Sadovská. Az említett ágazatokat szerinte azonban nem szabadna a járvány egyértelmű nyerteseiként bemutatni, hiszen a bevételek növekedése még nem automatikusan jelzi azt, hogy a profitjukat is sikerült növelni. „Több ágazatban is szigorúbb biztonsági előírásoknak kellett eleget tenniük, amelyek bevezetése nem kis összeget emésztett fel” – állítja a Wood & Company elemzője.

A nagy vesztesek

Míg egyértelmű nyertesekről nem beszélhetünk, a vesztesek esetében más a helyzet. Az utazási korlátozások miatt a járvány több ágazatot szó szerint letarolt. A repülőtársaságok bevételei tavaly például több mint 71, az utazási irodáké pedig csaknem 62 százalékkal estek vissza. A szállodaiparban nagyjából 45, az étkeztetésben pedig majd 11 százalékos csökkenést mértek.

„Az említett ágazatoknak a legnagyobb érvágást a hosszabb ideig tartó lezárások okozták, amelyeket tavaly nyáron, az első hullám lecsengését követően ugyan fokozatosan feloldottak, a kezdeti sokkból azonban ezek az ágazatok már képtelenek voltak kilábalni, ősszel pedig már újabb megszorításokkal voltak kénytelenek szembenézni”

– mondta Sadovská.

Bizonytalan jövő

Mire számíthatunk idén? Sadovská szerint az idei év első hónapjai nem sokban különböznek a tavalyi helyzettől. Épp ellenkezőleg, január elejétől kisebb-nagyobb változásokkal folytatódnak a lezárások, a leginkább sújtott ágazatok egy ideig így még egész biztosan nem lélegezhetnek fel.

„Az év első hónapjaiban több olyan ágazatban is romolhat a helyzet, amelyeket a tavalyi megszorítások még nem érintettek olyan érzékenyen. Az elemzők előzetes becslései szerint a tavalyi 5,2 százalékos visszaesést idén már 4 százalékos növekedés követheti, ez azonban csak azt jelenti, hogy már nem folytatódik a tavalyi drasztikus zuhanás, a járvány előtti szintre idén így valószínűleg nem sikerül visszatornászni magunkat, ami a foglalkoztatottságon és a lakosság bevételein is meglátszik” – tette hozzá Sadovská.

A gazdasági helyzet látványosabb javulásában szerinte is csak a lakosság döntő többségének a beoltását követően bízhatunk, megfelelő lökést adhat a gazdaságnak azonban az uniós helyreállítási alapból származó, több mint 6 milliárd eurós támogatás is.