Az Audi Hungaria békeidőben Ingolstadtban tartja az éves nagy sajtótájékoztatóját, a rendezvény idén sem maradt el, csak a forma változott. Digitális konferenciát rendeztek, ahol a szintén szokásos adatok mellett újságírói kérdésekre adott válaszok vezettek át 2020-ról a jelenbe. A győri Audi 2020-ban legyártotta a 38 milliomodik motort és a másfél milliomodik autót, a gyár továbbra is az Audi Q3-as modellre, illetve annak továbbfejlesztett változataira építhet. Alfons Dintner, az igazgatóság elnöke „rózsaszín jövőt” lát, vagyis biztos abban, amiben kollégája, dr. Patrich Heinecke pénzügyi, beszerzési vezető is: az Audi „erősebben jön ki a pandémiából, mint ahogy belekerült.”

A motorgyártás

A 2020-as gyártási számok nyilván elmaradtak valamelyest a 2019-estől, ennek a világpiaci bizonytalanság mellett a tavaly tavaszi többhetes leállás, illetve a csökkenő műszakokkal való újraindulás volt az oka. Az éves beszámoló e tekintetben meglepő számokat, bejelentéseket nem hozott, az Audi ugyanakkor még 2020-ban is 171 millió eurót fektetett be a győri gyárába, illetve az ottani fejlesztésekbe. Biztos, hogy az elektromobilitás egyre nagyobb szeletet fog kihasítani az itteni motorgyártásból, de most azért még jelentős a különbség a belső égésű motorok javára. Azokból ugyanis 1 661 599 darabot gyártottak, elektromotorból pedig 87 343-at. A cél az, hogy évente kétmillió darab készüljön e két típusból Győrben.

Tesztelés, oltás

A koronavírus-járvány harmadik hullámának eddigi legdurvább hetében kikerülhetetlen volt a téma, az újságírók is rákérdeztek. Dr. Knáb Erzsébet, a vállalat személyügyekért felelős igazgatója konkrét számokat mondott: a második hullám óta 900 munkatárs betegedett meg a 12 200 fős kollektívából, döntő részükről – hisz pontos kontaktuskutatásokat végeztek és végeznek – kiderült, hogy nem a gyárban betegedek meg, hanem baráti társasági események, családi találkozások során. Jelenleg 288 betegről tudnak, 620 ember meggyógyult, hárman még kórházban vannak, egy dolgozót veszítettek el. Folyamatosan teszteltek és tesztelnek, van, hogy napi több százat.

Szintén újságírói kérdésre erősítette meg a vállalatvezetés, hogy a magyar kormány kárpótlást nyújtott a győri Audinak a karantén során elszenvedett veszteségért. S bár a kérdés során a konkrét összeg – kétmilliárd forint – is elhangzott, a válaszból annyi derült ki, hogy a magyar állam 1993-tól, tehát amióta az Audi Magyarországra jött, 247,2 millió eurót adott a német vállalatnak. „A Covid miatt is volt támogatás, de a lehívása még folyamatban van, így a pontos összeget egyelőre nem publikáljuk” – mondta dr. Patrich Heinecke.

Az Audi Hungaria személyügyi igazgatója bejelentette azt is: kezdeményezték, hogy oltópont lehessenek. „Az egészségmenedzsmentünk mindent másodpercre pontosan kidolgozott, két hét alatt be tudnánk oltani a 12 ezer munkatársunkat, amennyiben lenne vakcina. Ha lesz, azonnal, vagyis 24 órán belül elkezdjük az oltást, az egyetlen megoldásnak tartjuk ebben a helyzetben.”

A virtuális sajtótájékoztatón hangzott el az is, hogy a szakszervezettel hároméves megállapodást kötött a vállalatvezetés; ennek része az évenkénti béremelés, illetve a foglalkoztatási garancia is, amelynek fontosságát rengeteg ágazatban nem kell mostanság magyarázni. A törzsgárda foglalkoztatását ha kell, úgy oldják meg, hogy a gyáron belül helyezik át az embereket (több száz dolgozót már átképeztek); a határozott idejű munkavállalóknál, illetve a munkaerő-kölcsönzésnél viszont a piac, vagyis a megrendelések száma diktál. 

A sikeres Q3

Ami miatt „rózsaszínben” látja Dintner a jövőt, az egyértelműen az Audi Q3-hoz kapcsolódik, hisz „amit legyártunk, azonnal elkapkodják” a forgalmazók. A széria új, plug-in hybrid fejlesztése pedig a jövő éveket határozza meg a győri gyár számára. Az elektromotorok gyártásához új területet alakítanak ki egy már meglévő csarnokban, hétszáz ember fog itt három műszakban dolgozni. „Nagybani játékosok voltunk, s vagyunk a konszernen belül is, amiért meg kellett küzdeni, de ennek megjön a haszna”, szögezte le Alfons Dintner.

A tanszék marad

Markus Duesmann, az Audi vezetője a sajtótájékoztató előtti napon a német sajtóban beszélt arról, hogy a német vállalat a jövőben már nem fejleszt több új belső égésű motort. A Széchenyi-egyetem Belső Égésű Motorok és Járműhajtások Tanszékén minden évben több szlovákiai hallgató is tanul, így őket is érinti a kérdés: A campus jövőjét ez mennyiben befolyásolja? Az Új Szó kérdésére dr. Knáb Erzsébet elmondta, nem azonnal történik meg a vált(oz)ás, ahogy a termelésben, úgy a fejlesztésben is folyamatosan nyer majd teret az elektromobilitás. A tanszék jövője nincs veszélyben, az elektromotorokkal már most is aktívan foglalkoznak a tanszéken, várhatóan az oktatási paletta és a tematika is a termelési igényekhez fog igazodni.