A dúr skálák a hétfokú, vagy diatonikus skálák családjába tartozik. Képlete a következő:

egész – egész – fél – egész – egész – egész, röviden: 2 egész 1 fél 3 egész

Ezzel a képlettel kiszámolható egy adott hangról annak megfelelően, hogy fél hangnyit lépünk előre, vagy egy egészet (2 felet)

Ha ezt a sort kezdjük a C hangról, akkor megkapjuk a C dúr skálát:

C D E F G A H

Bármelyik hangról elkezdve így kiszámolhatjuk az adott dúr skála hangjait, az elnevezésükhöz azonban már kellenek a módosító jelek (kereszt, bé), ugyanis a képlet segítségével nem mindig törzshangra jutunk. Mivel a törzshangok és a fekete billentyűkből 12 féle van egy zongorán (1 oktávon belül, utána ismétlődik), így alapértelmezésben 12 féle dúr skálát különböztetünk meg. Ugyanakkor ennél jóval több létezik, elméletileg korlátlan a számuk (lejjebb lesz konkrét példa), mindamellett a hétköznapi zenei életben nem igen használunk 7 lépcsőfoknál többet. Azaz 7 keresztes, és 7 bé-s dúr skála használatos.

Mehetnénk sorba a hangokkal, és kiszámolhatnánk skálát, de akkor össze-vissza kapnánk meg a skálákat. Ahhoz, hogy sorban megvizsgáljuk a dúr skálákat, kezdve az 1 keresztől és bétől a 7-ig, illetve tovább, segítségül kell hívnunk a kvintkört, vagy más néven kvartkört.

Kvintkör

A kvintkör, mint ahogy nevéből is adódik a kvint hangközből jön létre (hangközök később). Hogy miért nevezzük kvartkörnek is, azt a 2. részben tárgyaljuk ki. De mivel még nem beszéltünk a hangközökről, így elmondom, hogy jön létre. Az adott dúr skála I. és V. foka közti távolságot hívjuk kvint hangköznek. A kvintkör lényege pedig, hogy 5 fokonként (kvint távolságokkal) haladunk felfelé, és megkapjuk a következő keresztes dúr skálát.

A C dúr skálának nincs előjegyzése, a hangok lejátszásához nem kell módosítani a hangokat, tehát ez a kiindulópontunk. Az 1 keresztes dúr skálát tehát úgy kapjuk meg, ha az I. fokról, azaz a C hangról felszámolunk az V. fokra.

„Zeneelmélet – alaphangsor, kromatikus skála” című cikkünk a #site_linkoldalon jelent meg.