A legtöbb szemetet 2019-ben a nagyszombatiak, a pozsonyiak és a nyitraiak termelték. Ott lakosonként több mint 500 kilogramm hulladék keletkezett – mondta Sadovská. A kelet-szlovákiai régiókban volt a legkevesebb hulladék a konténerekben. Kassa és Eperjes megyében 340 kilogramm kommunális hulladék keletkezett fejenként. „A felmérés eredménye szerint szomorú tény, hogy Pozsony és Kassa megyét leszámítva a többi megyében a hulladék nagy része nem ökológiai szeméttelepekre kerül, ami komoly ökológiai terhet jelent a jövő generációi számára” – mutatott rá az elemző.

A konyhai hulladék, amely a szemét közel negyedét teszi ki, szintén a fekete kukákban végzi. „Ez a veszélyes gáz (LFG) forrása, amely a hulladék bomlása során keletkezik” – mondta Sadovská, és hozzátette, ez a gáz ellenőrizetlenül kerül a levegőbe a hulladéklerakókból, ami hozzájárul az éghajlatváltozáshoz. A kukákba műanyag, papír vagy üveg is kerül, pedig az ilyen anyagokat szelektálni lehet.

A Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai azt mutatják, hogy a kommunális hulladék több mint fele továbbra is a hulladéklerakókban végzi. Az újrahasznosítási arány 40 százalék körüli – mondta Sadovská. A háztartási hulladék kevesebb mint tizedét alakítják át villamosenergiává vagy hővé az erre szakosodott üzemekben – zárta Eva Sadovská.