Kezdjük azzal, hogy egy remek kisregény elolvasásához csinálhat kedvet ez a hangjáték, amelyet három részre tagoltak, hogy egyszerre csak félórányi tartalmat kelljen befogadnia a hallgatónak. Az alkotók akkor még nem tudták, hogy a szerző, Halász Rita szókimondó és elgondolkodtató válástörténete, a Mély levegő (Jelenkor, 2020) felkerül a Libri irodalmi díj tízes listájára. 

Kiváló érzékkel választott tehát alapanyagot első rádiójátékához a hazai Vekker Műhely, amely a Gurigongo Symposium felkérésére készítette el ezt a feldolgozást. A csoport eddig színházi neveléssel foglalkozott, évek óta boncolgatnak különböző társadalmi kérdéseket fiatalokkal, osztálytermi előadásokat követően. Ez a mostani projekt viszont felnőtteknek szól. 

A kétgyerekes, harmincas anyuka, Vera házassága romokban. Férje szóval és tettlegesen is bántalmazta, és egy ponton betelt a pohár: szüleihez költözött a gyerekekkel. Attól fogva minden erejével igyekszik megmenteni ezt a házasságot. Aztán felteszi magának a kérdést: vajon meg kell-e mentenie azt, ami nem működik. 

A második rész a legmozgalmasabb, ebben egy párterápiára látogathatunk. Az átlag rádióhallgató megtudhatja, hogyan zajlik egy ilyen „kezelés”, mire kíváncsiak a szakemberek. Itt minden elejtett félmondatnak, spontán reakciónak jelentősége van, és egy idő után a hallgató akaratlanul is belehelyezkedik a terapeuták szerepébe, az ő nézőpontjukból igyekszik képet kapni erről a kapcsolatról. Keresi az árulkodó jeleket, például elgondolkodhat azon, miért nem képes felidézni a férj egyetlen sztorit sem a felesége gyermekkorából, amikor a terapeuta váratlanul ezt kéri tőle. Pedig a partnerek megismerkedése előtti, régi történetek minden családban előkerülnek, normális esetben mindenki kíváncsi rá, milyen gyerek volt élete szerelme, mi minden történt vele. 

A szerző nem bírálja a férfit, csak elénk tárja a tényeket – nekünk kell ítélkeznünk. A regény és a hangjáték is tele van ilyen nüanszokkal. A társadalmi elvárások is terítékre kerülnek, a gyerekek például közlik nagyanyjukkal, hogy az apjuk jobb anya, mint Vera, aki nem szeret főzni, nem szokta megvarrni a ruháikat, sőt kimosni is csak ritkán. A nagymama visszakérdez, hogy vajon ettől jó anya-e valaki, vagy inkább attól, hogy szereti őket, mesél nekik, foglalkozik velük. Itt a gyerekekbe belenevelt társadalmi normák ütköznek az őszinte érzésekkel.

Nem árulom el a végét, áldozzanak rá másfél órát, megéri. (https://soundcloud.com/vekker-m-hely/sets/mely-levego-radiojatek). Részleteket kapnak egy többrétegű regényből. Az eredetiben van például egy „drogos rész”, amely a rádiós változatból hiányzik, és a közszolgálatiság érdekében a nyelvezeten is finomítani kellett, azaz kivágták belőle a káromkodásokat. Ez azonban megbocsátható, mert a hallgatónak így is bőven van min gondolkodnia, legalább nem viszik félre a figyelmét a rádióban szokatlan megnyilvánulások. 

A főszerepben egy hazai magyar színésznőt, Benes Tarr Csillát hallhatjuk, az első és a harmadik részben szinte csak ő szerepel, a többiek csupán néhány perc erejéig bukkannak fel. A rádióváltozatot Tóth Miklós készítette, a rendező Miklós László.