A somorjaiak a riválisok játékereje alapján a szokásosnak mondható negyedik helyet célozhatták meg a szezon előtt. Illetve – talán nem is annyira titkon – bíztak benne, hogy az erős hármas egyik tagját, a kassaiakat megszorongathatják. Ez sikerült is, meg nem is: az alapszakaszban és a felsőházi rájátszásban komoly skalpokat is begyűjtöttek, a rájátszásban azonban csak az 5–8. helyért küzdhettek.

„Felemás érzéseim vannak. Voltak olyan győzelmeink, amelyekre nem nagyon számítottunk. A végül ezüstérmes pöstyénieket és a kassaiakat is megleptük egy-egy alkalommal a felsőházban. Ugyanakkor voltak mélypontjaink is – mondta lapunknak Lelkes Júlia, utalva egy majdnem 70 pontos rózsahegyi vereségre vagy a tényre, hogy a besztercebányai ŠKP végül kiütötte őket az első négyből. – Alapvetően viszont örülhettünk annak, hogy a járvány idején egyáltalán játszhatunk, vagy annak, hogy sérülés nélkül abszolváltuk a szezont.”

Kényszerpihenő persze így is akadt, épp a legrosszabbkor, a playoff kezdete előtt érte utol a csapatot a fertőzés, ami négyhetes kiesést eredményezett, játék nélkül az ellenfélnek írt meccsekkel, minden edzés elmaradásával. „Én magam már korábban sem voltam teljesen rendben, ezért például a kassaiak legyőzésekor csak otthonról szurkoltam a lányoknak, az volt az egyik legjobb meccsünk a szezonban” – jegyezte meg Lelkes Júlia. 

De érzékenyen érintette a csapatot az is, hogy Diósi Albert vezetőedző műtétje miatt lényegében a teljes szezonra kiesett. „A menedzserünk, Kardos Károly ült helyette a kispadon, ő viszont még nem dolgozott ebben a pozícióban. Suja Timinek, aki játékos-asszisztensként helyettesítette edzőnket, rettentően nehéz dolga volt. A legtöbb időt a pályán töltve nem is láthatott mindent, úgy pedig akár csak cserélni is problémás” – magyarázta a 170 centiméter magas kosaras.

A gondok ellenére a helyosztókon hozta a papírformát a csallóközi gárda, a poprádiak ellenében, 2:1-es összesítéssel megszerezték a végső ötödik helyet az extraligában. „Teljesen más meccsek vannak fent és lent. Tudtuk, hogy az első négyben lenne a helyünk normál körülmények között. Ennek ellenére a gyengébb csapatok ellen sem volt gond a motivációnkkal, még ha kicsit csalódottak is voltunk, mielőtt elkezdődtek volna a helyosztók – szögezte le Lelkes Júlia, akinek 12 dobott pont volt a szezoncsúcsa. – Általában nem vagyok elégedett magammal. Néha sikerült úgy játszanom, ahogy elképzeltem, de nem tartozom a húzójátékosok közé. A folytatás elég bizonytalan, ugyanis a következő szemeszterben leszek hatodéves orvostanhallgató, amikor már mindennap be kell járni a kórházba. Amellett nehezen elképzelhető, hogy elérjem az edzéseket. De ha sikerül összeegyeztetni a dolgokat, szeretnék minél tovább kosarazni.”