Rámutatott, hogy a befolyásos vádlottaknál rendkívüli a veszélye az összejátszásnak, vagy annak, hogy megpróbálják megfélemlíteni a tanúkat és meghiúsítani a vizsgálatot. „Hiszen a vádlottak számára ez az egyetlen lehetőség, hogy elkerüljék a büntetést, az állam feladata pedig ennek megakadályozása” – tette hozzá.

Rámutatott, hogy a kormányváltás után szabad kezet kapott a rendőrség és az ügyészség. „Nem azért léptem be a politikába, hogy aztán olyan embereket takargassak, akiknek a gyanús ügyeire éveken át figyelmeztettem” – írta.

Remišová párttársa, Mária Kolíková igazságügyi miniszter (Za ľudí) azt javasolja, öt hónapra rövidüljön az előzetes letartóztatás ideje abban az esetben, amikor megalapozott a gyanúja a tanúk befolyásolásának a vádlott részéről. Ha ezalatt nem tapasztalják ennek jeleit, a vizsgálati fogságot nem lehetne meghosszabbítani.

A hét hónapos előzetes letartóztatás és annak meghosszabbításának lehetősége csak azoknál a vádlottaknál maradna meg, akiket bűnszervezet tagjaként elkövetett bűncselekménnyel vagy terrorcselekménnyel vádolnak, továbbá bűnszervezet létrehozásával és működtetésével, illetve az olyan bűncselekményeknél, amelyekért életfogytig tartó szabadságvesztést is kiszabhat a bíróság. Emellett olyan vádlottaknál, akiknél már bizonyított az összejátszásra vagy a tanúk befolyásolására tett kísérlet.

Petra Hajšelová (Sme rodina) képviselői javaslata szerint öt hónapra rövidülne az előzetes letartóztatás ideje, és csak akkor lehetne meghosszabbítani, ha a vádlottnál igazolódna az összejátszásra vagy a tanúk befolyásolására tett kísérlet.

A nem a tanúk befolyásolásának elkerülése céljából elrendelt (például szökés, elrejtőzés) vizsgálati fogság idejét hét hónapról hatra rövidítené. Hajšelová a nyomozati szakaszban és a bírósági szakaszban elrendelt előzetes letartóztatás lerövidítését is javasolja.