Az új építésügyi törvény javaslatával a Sme rodina kormányfő-helyettese, Štefan Holý és a párt közlekedésügyi minisztere, Andrej Doležal rukkolt elő. A javaslatot múlt héten bocsátották tárcaközi egyeztetésre, a szakma pedig június 25-éig mondhatja el róla a véleményét. „A jelenleg is érvényes építésügyi törvény már több mint 40 éves, így nem csoda, hogy nem felel meg korunk elvárásainak. Úgy gondoljuk azonban, hogy a 21. században már nem kell feltalálnunk a kereket, csak átvenni azt, ami másutt működik, és amit a gyakorlat is igazolt” – mondta el az új törvényjavaslattal kapcsolatban Holý.

A szakemberek ugyanakkor már most figyelmeztetnek, hogy a Holý és Doležal által előterjesztett javaslat az építési engedélyezési eljárás illetékének a látványos drágulásához vezetne. „A családi házra kiadott területi határozat és építési engedély illetéke eddig 90, a társasházra kiadotté pedig 250 euró körül mozgott, és még a legdrágább, több mint 10 millió euró értékű ingatlanok esetében is csupán 1100 euró volt. Az új építésügyi törvény most előterjesztett javaslata azonban azzal számol, hogy az említett illeték az építési költségek 1,25 százalékát teszi majd ki. Egy 100 ezer eurós költségvetésből felépült családi ház esetében így eléri majd az 1250 eurót, egy 5 milliós költségvetésből épült társasház esetében pedig a 62,5 ezer eurót. A legdrágább, több mint 10 millió eurós ingatlanok esetében ugyanez 125 ezer euró is lehet” – figyelmeztet Juraj Suchánek, a Városfejlesztési Intézet (IUR) ügyvezető igazgatója. Szerinte ez olyan látványos növekedés lenne, amit mindenki megérezne, és emiatt a lakásárak is tovább nőhetnének.

A javaslat kidolgozói ugyan azzal kecsegtetnek, hogy az új szabályoknak köszönhetően javul Szlovákia versenyképessége, a Városfejlesztési Intézet azonban ezzel nem ért egyet teljes mértékben. „Az építési engedélyezési eljárás egyszerűsítése és a gyorsabb ügyintézés ugyan előrelépésnek számít, az illetékek növelése azonban ezzel ellentétes hatást vált ki” – vallja Suchánek. Az általa vezetett intézet felmérése szerint, ha a területi határozat és építési engedély illetéke az építési költségek 1,25 százalékát teszi majd ki, azzal a szlovák díjszabás jóval nagyobb lesz a környező országokban mértnél. Magyarországon például az építkezéssel kapcsolatos összes illeték az építési költségek 0,6 százalékát teszi ki, míg Ausztriában ez 1,1, Lengyelországban pedig 0,3%. A környező országok már így is olcsóbbak lennének Szlovákiánál, azonban ha kizárólag az építési és használatbavételi engedélyt nézzük, az ezért fizetett összeg az említett országokban az építés teljes költségeinek ennél is kisebb hányadát, 0,016–0,12%-át teszi ki.

A Városfejlesztési Intézet számításai szerint az építési engedélyezési eljárás egyszerűsítése és felgyorsítása 5–10 százalékkal járulhat hozzá az építőipar teljesítményének a növekedéséhez. Ha 7,5 százalékos növekedéssel számolunk, az nagyjából 380 millió eurós plusztermelést jelent, amiből az állam csak az áfán 76 millió eurós pluszbevételhez juthat. „Tisztában vagyunk a most előterjesztett javaslat építkezőknek nyújtott előnyeivel. Az új szabályok azonban az államnak és az önkormányzatoknak is hasznosak lesznek, így nem szabadna megengedni, hogy az új szabályozás költségeit teljes egészében az építkezőkkel fizettessék meg” – tette hozzá Suchánek.