Alig állt fel a Heger-kabinet, a kormánypártok között újra nő a feszültség. Az elmúlt napokban a legnagyobb médiafigyelmet a vizsgálati fogság hosszának a megváltoztatásáról szóló törvényjavaslat kapta, amelyen a Za ľudí igazságügyi minisztere, Mária Kolíková és a Sme rodina házelnöke, Boris Kollár kapott össze. Ugyanilyen feszültséget szült azonban a pénzügyminisztérium legújabb javaslata is, amely szerint az idei állami költségvetés kiadásait – főként a járványügyi intézkedésekre hivatkozva – 3,4 milliárddal, 23,9-ről 27,3 milliárd euróra növelnék, ami miatt ugyanennyivel nőne a költségvetési hiány is.

Gyorsított eljárás?

Matovič szerint a javaslatot gyorsított eljárásban kellene elfogadni, amivel azonban a legnagyobb riválisa, Richard Sulík, az SaS elnöke nem ért egyet. „Mi a felelős költségvetési gazdálkodás oldalán állunk, egy ilyen kérdésről nem lehet egyik napról a másikra dönteni” – állítja Sulík, aki szerint a pártja biztosan nem szavaz majd arra, hogy a javaslatot gyorsított eljárásban tárgyalják, és arra sem, hogy 3,4 milliárd euróval növeljék a hiányt. Marián Viskupič (SaS), a parlament pénzügyi bizottságának az elnöke szerint pártja csak a járványügyi helyzettel összefüggő kiadásnövelést támogatná, ami nagyjából 2,4 milliárd eurónak felel meg.

A gyorsított eljárásról az eredeti tervek szerint tegnap délelőtt szavazott volna a parlament, a kormánypártok azonban még hétfőn sem jutottak egyezségre, ezért a koalíciós tanács a hétfő esti lapzártánkat követően úgy döntött, hogy a parlament ülését egy hétre felfüggesztik, és a képviselők csak jövő szerdán, május 26-án térnek vissza az említett ügyek megvitatására.

Elemzői kételyek

Valóban szükség van azonban a költségvetés kiadási oldalának az ilyen látványos megemelésére, amely további milliárdokkal növelné a költségvetésen tátongó már így is méretes lyukat? Mit szólnak mindehhez a gazdasági és pénzügyi szakemberek? „A kiadások növelésének a pénzügy által előterjesztett javaslatát – a már eddig elköltött összeg és a járványügyi helyzet fokozatos javulásának a fényében – indokolatlannak tartom. A javaslat ráadásul homályosan fogalmaz azzal kapcsolatban, hogy mire is költenék a pluszpénzt. Úgy tűnik, a kormány ezzel csak a jövőbeni pénzszórását próbálja meg bebiztosítani, amíg még hivatkozhat a járványra, miközben erre semmi szükség nem lenne” – állítja Radovan Ďurana, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője.

Az INESS másik elemzője, Martin Vlachynský konkrét számokkal is érezteti a szaktárca javaslatának az indokolatlanságát. „Az állam 2012-ben az adókon és járulékokon 
20 milliárd eurót hajtott be, 2019-ben pedig már 32 milliárdot. Tavaly ez csupán 31 milliárdra esett vissza, idén pedig várhatóan eléri a 33 milliárdot, vagyis nem beszélhetünk katasztrófáról a bevételek esetében. Annál nagyobb a katasztrófa a kiadási oldalon: míg 2012-ben a közkiadások a bruttó hazai termék (GDP) 37 százalékát tették ki, tavaly ez elérte az 50 százalékot” – mondta el Vlachynský. Ďurana szerint a pénzügyminisztériumnak ezért inkább olyan javaslatokon kellene törnie a fejét, amelyekkel legalább részben csökkenthetné a már így is hatalmasra duzzadt költségvetési hiányt és államadósságot.

Játék a számokkal

Matej Horňák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője szerint a 3,4 milliárd eurós növelés miatt az idei állami költségvetés hiánya elérné a bruttó hazai termék 9,9 százalékát, az eredetileg tervezett 7,4 százalékkal szemben. „Szerintünk a pénzügyminisztérium ezzel indokolatlanul nagy tartalékot halmoz fel, amire a járvány jelenlegi állása miatt nem lesz szüksége. Valami hasonlónak lehettünk tanúi már tavaly is, amikor a pénzügy 10 százalékos deficittel számolt, végül azonban ez 4 százalékponttal alacsonyabb lett. Mi így továbbra is abban bízunk, hogy az idei hiány is 6 százalék körül mozog majd” – állítja Horňák. „Tény, hogy a világjárvány miatt a tavalyi és az idei költségvetésre nem alkalmazhatunk azonos kritériumokat, mint a korábbiakra, szerintem azonban a kiadások újabb aránytalan növelése és átláthatatlan kezelése megrendítheti az országba vetett bizalmat” – tette hozzá Michal Lehuta, az Általános Hitelbank (VÚB) elemzője.

Elégedetlen vállalkozók

A költségvetési kiadások látványos megemelését a pénzügyminisztérium ugyan a járványügyi intézkedésekre és a gazdaság megsegítésére fordított hatalmas összeggel magyarázza, az állami támogatások mértékével azonban maguk a vállalkozók sem elégedettek. A járvány okozta gazdasági visszaeséssel együtt járó általános pesszimizmus szinte az összes ágazatra rányomta a bélyegét, amit a Szlovák Vállalkozói Szövetség (PAS) legfrissebb felmérése is igazol. A vállalkozói környezet minőségét mérő index (IPP) a tavalyi második fél évre 39,50 pontra esett vissza. „A tavalyihoz hasonló romlásra 2012 óta nem volt példa” – nyilatkozta lapunknak Peter Serina, a PAS ügyvezető igazgatója. Csak összehasonlításképpen: a vállalkozói környezet minőségét mérő mutatót a 2001-es bevezetésénél 100 pontban határozták meg. Az első és a második Dzurinda-kormány idején töretlen javulásról adhattak számot, a mutató így 2006-ra elérte a 126,5 pontot is, azóta azonban – elsősorban a Fico-kormányok idején – látványosan zuhant az index. „A tavalyi második fél évben a vállalkozóknak a politikai rendszer működésével, az állam gazdálkodásával, az állami támogatások folyósításával, a vállalkozók és lakosság tájékoztatásával, a hivatali bürokráciával és a továbbra is lassú jogérvényesítéssel kapcsolatban volt a legtöbb panaszuk” – tette hozzá Serina.

(mi, TASR)