György Péter 23 éve áll a a település élén, de saját bevallása szerint a pandémia tavalyi megjelenése még őt is váratlanul érte. Az első meglepetés után azonban a falu az első települések között volt, ahol elkezdték varrni a maszkokat a szociális munkások, amiket az idősebb lakosoknak osztottak ki. Ezt követően sikerült 2000 maszkot beszerezni, melyeket a lakosok között osztottak el. A nyár nyugodtan telt, viszont ősszel ide is megérkezett a pandémia második, keményebb hulláma, de az ősz óta tartó folyamatos tesztelések azt mutatták, hogy Ragyolcon szerencsére minimálisan terjedt a betegség. „Átlagban 250–300 mintát vettek le a tesztelések alkalmával, ezekből három vagy négy volt pozitív. Óriási költségekkel sikerült kiszűrni néhány embertˮ – mondta a polgármester. A faluban két héttel ezelőtt szűnt meg a tesztállomás, akinek most tesztre van szükségük, azok Füleken szerezhetnek tanúsítványt. A járvány miatt lezárt közeli határátkelő a polgármester szerint a munkahelyükre ingázók életében nem okozott nagy törést – ők szereztek igazolást – viszont a többi lakos komfortérzetét igencsak befolyásolta. Sokan jártak ugyanis a közeli salgótarjáni piacra, illetve hétvégenként szinte népvándorlás indult meg a szomszédos magyarországi fürdőhelyekre, a pandémia pedig ezt lehetetlenítette el. „Mintha egy falat húztak volna közénkˮ – mondta György Péter.

Segítenek az oltásnál

A tesztelésről már a koronavírus elleni oltásra helyeződött a hangsúly, a községi hivatal pedig ezen a téren is igyekszik segítséget nyújtani a lakosoknak: a szociális munkások segítenek kitölteni az űrlapot azoknak, akik érdeklődnek, illetve elérhetővé teszik a számítógépet annak, akinek nincs. A polgármester úgy látja, most felgyorsult az oltások tempója, annak ellenére, hogy a helyieknek Losoncra vagy Rimaszombatba kell utazniuk a vakcinákért. A mobil oltóközpontokkal kapcsolatban a megye egyelőre még nem szólította meg a községet. Az emberek hozzáállása az oltáshoz vegyes – György Péter szerint ezen a területen a magyarországi kampány is érezteti a hatását a televízión keresztül, ezt sokkal hatásosabbnak tartja, mint a szlovákiait. „De a nyári szezonhoz már ez elkésettˮ – mondta. Bár a határ nagyon közel van, a polgármester szerint a helyiek többsége Szlovákiában tervezi beoltatni magát, főleg, mivel nem egységesek az oltási igazolványok, és nem tudni, hogy nálunk elfogadnák-e a Magyarországon kiadott igazolásokat.

Több pályázat

Ragyolc tavaly 30 ezer eurós kamatmentes kölcsönt kapott a kormánytól a pandémia által okozott kiesések ellensúlyozására, de György Péter elmondása szerint ezt az összeget ki is spórolták a járvány kezdetét jellemző pánikhelyzetben – mivel a tervezett rendezvények nem nem valósultak meg, ezekre nem is kellett pénz. A járványhelyzet ellenére folytatódtak a projektek, ráadásul idén több, a korábbi években elnyert pályázat kivitelezése is beindult. Például a helyi alapiskolában egy 102 ezer eurós pályázat van folyamatban, melynek kertében szaktantermeket alakítanak ki, emellett zajlik a tornaterem felújítása is 170 ezer euróból. Februárban fejeződött be az ingyenes wifielérhetőségre vonatkozó pályázat, erre 15 ezer eurót szerezett a település. A nyár folyamán kezdődhet a roma polgárok által lakott utca felújítása a szociális minisztérium pályázata alapján.

A polgármester egyik legfontosabb terve az idei évre a községháza felújítása. A pályázat már a Környezetvédelmi Alapnál van, 310 ezer euróból szeretnék felújítani a történelmi épületet, ami egykor kúria volt, majd állami tulajdonba került és csendőrlaktanyaként szolgált, ezért a belügyminisztérium tulajdonában maradt. Három évvel ezelőtt sikerült a községnek az értéke tíz százalékáért megvenni az épületet a belügyminisztériumtól. Ekkor kezdtek el dolgozni a felújítás előkészítésén. „Ez most a prioritásˮ – mondta György Péter. Ha minden jól megy, a munkálatok még idén elkezdődhetnek.

A kulturális életet és a közösségi rendezvényeket illetően a polgármester már nem ilyen derűlátó. Az általában júniusban megtartott gulyásfesztivált idén feltehetően át kell tenni októberre. Az Ipoly Menti Művészeti Fesztivál, melyet Ragyolc a helyi Csemadokkal és Vilke községgel közösen szervez, tavaly elmaradt. Idén július 10-re van betervezve, de egyelőre nem biztos, hogy meg tudják tartani. Ezen több mint ezer ember szokott részt venni: „Nem hiszem hogy bevállaljuk, valószínűleg októberre csúszik. Nem érzem úgy, hogy két hónapon belül annyit javulna a helyzetˮ – mondta a polgármester.

Sikeres népszámlálás

A népszámlálás nemrég lezárult első körét sikeresnek ítélte meg a falu vezetése: a részvétel 90 százalék fölötti volt Ragyolcon. A községi hivatal ebben is besegített, a szociális munkások elérhetővé tették a számítógépet az érdeklődőknek, illetve ha úgy adódott, segítettek is a kérdőív kitöltésében. „Ami gond, hogy a maradék tíz százalék nagy része nincs itthon. Külföldön élnek, külföldön dolgoznakˮ – magyarázza György Péter, aki attól tart, hogy ezeket az embereket, nem fogják tudni elérni. Ragyolcon nagyjából 30–40 hajléktalan van, a lakosok száma a polgármester szerint stagnál, 1600 körül mozog már húsz éve. Az elhunytak helyett inkább beköltözők érkeztek, mintsem hogy a helyi szaporulat növekedett volna.

Nehézkes újraindulás

Az idei nyár nagy célja a fejlesztési projektek megvalósítása mellett az újrakezdés, a közösségi élet újbóli beindítása a járvány után. „Itt mindig volt egy erős kulturális élet, amit az emberek megszoktak: színházi előadások, rendezvények, májusfa-állítás, farsangjárás stb. Ezekből a járvány miatt sok minden elmarad. Érdekes lesz látni, hogy az emberek hogyan tudnak visszaszokni, lesz-e rá igény. Mindenki be van zárva egy számítógéppel és egy-két családtaggal, a barátokkal csak Facebookon beszélgetnek. Érdekes lesz, hogy a szünet után – most, hogy az emberek rájöttek, így is lehet – lesz-e igény visszatérni. Épp a sportelnökkel beszélgettünk arról, hogy nehézkesen indulnak el a dolgokˮ – zárta György Péter.