A legnagyobb kérdés, honnan teremtsük elő az ehhez szükséges anyagiakat, amikor a munkaképes fiatalok száma egyre csökken.

Az elöregedés összeurópai probléma, az Európai Unió népességének több mint 1/5-e már elmúlt 65 éves. Csak Írországban és Luxemburgban 15 százalék alatti a 65 évesnél idősebb lakosok aránya, a többiben mind 16 százalékon felüli, és rohamosan növekszik. Szlovákia ugyan most még a jobbak közé tartozik a maga 16,6%-ával, de ha ilyen ütemben zajlik az elöregedés, ahogy az utóbbi években, akkor néhány éven belül elérjük a 20%-ot. Szomszédaink sem állnak sokkal jobban, Lengyelországban a lakosság 18,2, Csehországban és Magyarországon 19,9%-a 65 év feletti. A visegrádi országok közül ugyanakkor Magyarországon a leglassúbb az elöregedés tempója, már tíz éve is a lakosság 16,7%-a volt időskorú, azaz 3,2%-kal emelkedett a ráta. Lengyelországban 4,6, Csehországban 4,3, Szlovákiában pedig 4%-kal nőtt a 65 éven felettiek aránya az elmúlt tíz év alatt. Nyugat-Szlovákiában (17,9%), valamint Pozsony megyében (17,1%) a legmagasabb a 65 év felettiek aránya, Közép-Szlovákiában 16,6, az ország keleti részében pedig mindössze 14,8%.

Mi a helyzet Európa többi országában? Miért kellene már most megoldást keresni? Mik lehetnek az elöregedés okai? Miért kellene átalakítani a nyugdíj és a szociális ellátás rendszerét? Mire figyelmeztetnek a szakemberek? Milyen nyugdíjreformra lenne szükség?

Vrabec Mária riportjában ezekre a kérdésekre is választ kapnak a már megvásárolható Vasárnapban.