A módosítás, amelyen 2009 óta dolgoznak, a hét könyvből és mintegy 1750 törvénycikkből álló egyházi törvénykönyv hatodik részének egészét érinti. Az egyházi törvénykönyvet II. János Pál pápa fogadta el 1983-ban. A módosítások december 8-án lépnek életbe.

A felülvizsgált hatodik könyv a katolikus egyház büntető törvénykönyve, amelyben körülbelül 90 cikk foglalkozik a bűncselekményekkel és azok büntetésével. Az átdolgozott dokumentum számos olyan korábbi változtatást rögzít, amelyek Ferenc pápához vagy elődjéhez, XVI. Benedekhez köthetők. A módosítások új kategóriákat vezetnek be, és egyértelműbben, pontosabban fogalmaznak annak érdekében, hogy szűkítsék a püspökök mozgásterét, és bezárják az eddig használt kiskapukat.

Markus Graulich vatikáni egyházjogász a Vatican News katolikus hírportálnak adott interjújában elmondta, hogy a kiskorúakkal való visszaélésekre vonatkozó törvények új helyen, az emberi élet, méltóság és szabadság ellen elkövetett bűncselekmények cím alatt találhatók meg a korábbi homályos megfogalmazású különleges kötelezettségek elleni bűncselekmények kategória helyett.

A klérus tagjai nem csak gyermekmolesztálásért, hanem kiskorúakat szerepeltető pornográf tartalmak készítéséért, birtoklásáért és terjesztéséért is büntethetők. A súlyosabb bűncselekmények elkövetőit ki is zárhatják a klérus tagjai közül.

Azonban a szexuális visszaélés kifejezés nem szerepel az egyházi törvénykönyvben, helyette végig a hatodik parancsolat (Ne paráználkodj!) elleni vétségről van szó. Graulich szerint ez azért van, mert a katekizmus annyira jól definiálja ezt a parancsolatot, hogy minden további nélkül lehet vele jogilag dolgozni.

Egy kísérő dokumentumban a pápa emlékeztette a püspököket, hogy ők felelnek a törvény betartásáért. A katolikus egyházfő szerint a módosítások egyik célja, hogy csökkentsék azoknak a nem egyértelmű eseteknek a számát, amikor a hatóságok jóindulatára van bízva a büntetés kiszabása.

Filippo Iannone érsek, a projektet felügyelő vatikáni részleg vezetője hangsúlyozta, hogy eddig túlzott engedékenység jellemezte a törvény értelmezését, és néhány püspök a könyörületességet az igazságosság elé helyezte.

Az egyházi törvénykönyv átdolgozott verziója egyúttal szigorúan tiltja a nők pappá szentelését, és figyelmeztet, hogy mind a nőt felszentelő egyházi személyt, mind a papi rendbe belépni kívánó nőt automatikusan kiátkozzák, a papot pedig kizárják a klérus tagjai közül.