A lakosok közel háromnegyede úgy érzi, nem jó irányba haladnak a dolgok Szlovákiában. A legutóbbi adatokhoz képest 6 százalékpontos visszaesés figyelhető meg. Mindössze a megkérdezettek 22%-a válaszolta, hogy szerinte a helyes irányba tart az ország. A szociodemográfiai lebontást tekintve a háztartásbeliek körében a legmagasabb az optimizmus (31%), a munkanélküliek viszont úgy tűnik, teljesen kiábrándultak – csak 8 százalékuk elégedett a jelenlegi helyzettel. 

Pénz versus egészség

A kutatás készítői elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy vészelték át a koronavírus-járványt az unió egyes tagállamai. Szlovákiában az emberek pénztárcája az év első felében az EU-s átlagnál nagyobb mértékben érezte meg a járvány negatív hatásait – a megkérdezettek 40 százaléka úgy nyilatkozott, már megtapasztalta a bevételkiesést, további 29 százalékuk pedig úgy véli, őket sem kerüli el az anyagi veszteség. Az uniós átlag némileg kedvezőbb – a válaszadók egyharmada jelezte, hogy romlott a pénzügyi helyzete. Az egyes országok között azonban jelentős eltérések vannak, míg a nyugat-európai és skandináv országokban a túlnyomó többség megúszta anyagi károk nélkül, addig a térség keletibb részén kevesen voltak ilyen szerencsések. 

Az uniós közvélemény szerint az anyagi károk ellenére is volt értelme a járványügyi korlátozásoknak. A megkérdezettek 58%-a úgy véli, az óvintézkedések egészségügyi haszna meghaladta az okozott gazdasági kárt. Szlovákiában viszont ezt némileg másként látják az állampolgárok – a válaszadók 51%-a szerint a gazdasági károk súlyosabbak az egészségügyi előnyöknél. Az adatgyűjtés március 16. és április 12. között zajlott, tehát azután, hogy több ezer ember vesztette életét a fertőzés következtében, és az egészségügyi rendszer az összeomlás szélére került. 

Tehetetlenség

A koronavírus-járvány alatt az európai lakosok legnagyobb része bizonytalanságot (45%) érez, de a második helyen megjelenik a remény is (37%). 

A hazai eredmények azonban más képet festenek, azt mutatják, a reményt maga mögé utasítja a tehetetlenség érzése, melyet a válaszadók 34%-a jelölt meg. A kutatásból az is kiderült, hogy az EU-s átlagnál (22%) valamivel dühösebbek a felmérés szlovákiai résztvevői (25%). 

Reform

Az uniós polgárok nagy része tudatosítja az EU szerepét a járványellenes harc során: tízből nyolcan hallottak vagy olvastak az unió lépéseiről, melyek a pandémia okozta negatív következményeket igyekeztek enyhíteni. A válaszadók közel fele azzal is tisztában van, milyen konkrét intézkedésekről van szó. Az EU támogatottsága hazánkban a koronavírus-járvány ellenére is növekszik: a megkérdezettek 54%-a azt mondta, elégedett az unió teljesítményével a járványkezelés terén. A tagállamok közti szolidaritást szintén pozitívan értékelik a visegrádi országok polgárai, míg az EU-s átlag 39% körül mozog, addig Szlovákiában az emberek fele elégedett a szolidaritás mértékével. Az adatok azt mutatják, bár a többség pozitívan tekint az unióra, sokan úgy vélik, reformokra van szükség. A megkérdezettek 70 százaléka támogatja az EU-t, de mindössze negyede mondta azt, elégedett a jelenlegi működésével. A hazai válaszadók kétharmada egyetért vele, hogy a koronavírushoz hasonló járványok kezelése során az EU-nak nagyobb hatáskörrel kellene rendelkeznie. Az emberek szempontjából a biztonságos és hatékony oltóanyagokhoz való gyors hozzáférés biztosítása a legfontosabb. Szlovákiában az EU fő prioritásai közé sorolták a külső határok védelmét is. Az Európai Parlament első számú feladatának pedig a közegészségügy kezelését tartják. Szlovákiában ezenfelül igazságos és fenntartható agrárpolitikát várnak az intézményektől.