A rendőrség statisztikája alapján 2020-ban 20 ember vesztette életét biciklizés közben. Az elmúlt 5 évben soha nem volt ilyen magas az áldozatok aránya, 2019-hez képest hattal emelkedett azok száma, akik kerékpárral indultak útnak, de már soha nem értek célba. A gyalogosok biztonsága terén enyhe javulás figyelhető meg – tavaly 42-en haltak meg, ami 33-mal kevesebb, mint 2019-ben. A rendőrség szerint a közúti balesetek leggyakoribb okai között szerepel a gépjárművezető kötelességeinek megszegése – ide tartozik például az is, amikor a sofőr nem ad előnyt a gyalogosnak, aki az erre a célra kijelölt átkelőhelyen próbál átjutni az út túloldalára. Tavaly közel 200 ilyen jellegű ütközés történt hazánkban, 5 esetben követelt halálos áldozatot a felelőtlen vezetés. A sofőrök hajlamosak megfeledkezni a közlekedés sebezhetőbb résztvevőiről, 297 esetben viszont épp a gyalogosokra vonatkozó előírások megsértése vezetett karambolhoz.

Az összegyűjtött adatok azt mutatják, lakott területen kívül kevesebb szerencsétlenség történik ugyan (27%), de ezek sokkal gyakrabban végzetes kimenetelűek (64%). Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (European Transport Safety Council) nevű nonprofit szervezet tavaly kiadott egy jelentést, mely a „Mennyire biztonságos a séta és a kerékpározás Európában?” címet viseli. A tanulmányból kiderült, az Európai Unióban a kerékpározók halálát az esetek 83 százalékában nagyobb gépjárművel történő ütközés okozta. Szlovákiában a vizsgált időszakban a halálos balesetek 22%-a teherszállító gépjármű okozta gázolás következtében történt.

Változás kell

A kerékpárosok és gyalogosok több tiszteletet érdemelnek az autósoktól – állítják a petíció kezdeményezői, akik szerint sürgősen rendszerszintű reformokra van szükség a közlekedésben. Az aláírásgyűjtés meglepően népszerűnek bizonyult, pár nap alatt több ezren támogatták a felhívást, melyben a törvényhozókat arra kérik, minél hamarabb tegyenek lépéseket a közlekedés kiszolgáltatottabb résztvevőinek védelme érdekében. A projekt főszervezője Lucia Ďuriš Nicholsonová európai parlamenti képviselő, aki szerint az „utolsó csepp a pohárban” Adrián Babič halláskárosult kerékpárversenyző tragikus halála volt. A fiatal sportoló edzésről tekert haza, amikor elgázolta egy autó.

Két nappal később hasonló körülmények között szenvedett balesetet egy másik profi versenyző, a 22 éves Martin Chren, akit edzés közben sodort el egy autó, mely a mellékútról érkezve nem adott előnyt a főúton bicikliző fiatalnak. Chren enyhe sérülésekkel megúszta az ütközést, de sokan úgy vélik, itt az ideje változtatni a közlekedés szabályain. Babič halála után Petra 
Vlhová alpesi síző is felszólította a sofőröket, legyenek körültekintőek az utakon. „Fogalmam sincs, mi történt, de én magam is szoktam biciklizni, és néhány autós úgy vezet, mint egy idióta. Arra kérlek titeket, úgy vezessetek, hogy közben odafigyeltek a kerékpárosokra is, akik edzés céljából, vagy csak úgy, kedvtelésből bicikliznek” – írta a közösségi oldalán Vlhová.

Másfél méter

A petíció első pontjában a közúti közlekedést szabályozó törvény módosítását követelik, erre szerintük azért van szükség, mert a jelenlegi megfogalmazás pontatlan és különböző értelmezésnek ad teret. A kezdeményezés ötletgazdáinak például a jogszabály azon része nem tetszik, mely szerint előzés közben meg kell őrizni a kellő távolságot. Úgy vélik, ennél pontosabb előírásra van szükség, ezért azt javasolják, biciklis, illetve gyalogos előzése közben legalább másfél méteres távolság betartására kötelezzék a gépjárművezetőket. Hangsúlyozták, nem új kötelezettség bevezetését szorgalmazzák, mindössze azt szeretnék elérni, hogy precízebb legyen a hatályos jogszabály megfogalmazása. Ugyanakkor rámutattak, a felmérések szerint a háztartások kétharmadának van kerékpárja, a közlekedésben azonban alacsony arányban vesznek részt. „Ez azért van, mert a kerékpáros veszélyeztetve érzi magát a szlovák utakon. Olyan feltételeket kell biztosítanunk, hogy biztonságban érezhessék magukat” – magyarázta Ďuriš Nicholsonová.

Ondrej Matej, a Közlekedési és Gazdasági Intézet (IDH) igazgatója úgy véli, a törvény módosítása három pontban szükséges. Elsősorban a már említett 1,5 méteres távolságot kellene a vonatkozó törvénybe iktatni. Matej lapunknak elárulta, a jogszabály 55-ös paragrafusának 9. pontjából kihagyná a „15 évnél fiatalabb” részt, így kötelezővé tenné a sisakot minden bicikliző számára. Ugyanezt a szabályt alkalmazná az elektromos rollerek esetében is.

Denisa Bárdyová, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője lapunknak megerősítette, a gyakorlatban valóban problematikus a „kellő távolság” betartásának ellenőrzése. „Nem zárjuk ki, hogy a jövőben foglalkozni fogunk a 1,5 méteres kötelező távolság szabályának bevezetésével a kerékpárosok előzése során (a mostani „kellő távolság” fogalma helyett), jelenleg azonban igyekszünk olyan szinten figyelmet fordítani a problémának, hogy az a törvényhozás szempontjából kivitelezhető legyen” – válaszolta lapunknak Bárdyová azzal, hogy természetesen figyelik, hogy a gépjárművezetők nem veszélyeztetik-e előzés közben a kerékpározókat.

A másfél méteres szabályt egyébként már számos európai országban alkalmazzák. Nemrég vezették be például a szomszédos Csehországban, ahol elsősorban a sofőrök közében váltott ki nagy felháborodást az új szabályozás. Ugyanakkor a cseh rendőrség is elismerte, nagyon nehéz igazolni, hogy egy gépjármű betartotta a 1,5 méteres távolságot előzés közben, vagy mondjuk csak egy méterre hajtott el a kerékpározó mellett.

Az EU ajánlása között szerepel a forgalom lassítása városon belül – az uniós országok többsége már bevezette a 30 km/órás sebességkorlátozást ott, ahol nagyobb számban mozognak gyalogosok és biciklisek.

Az önkormányzat szerepe

A felhívás második pontjában a rendőröktől várnak segítséget a kerékpárosok és gyalogosok biztonságának növelése érdekében. Azt szeretnék, ha hatékonyabban ellenőriznék a gyorshajtást, méghozzá elsősorban olyan útszakaszokon, ahol gyakran közlekednek biciklisek. Továbbá nagyobb hatásköröket adnának a falvak és városok kezébe, hogy az önkormányzatok lehetőségek kapjanak a gyorshajtók megbüntetésére az objektív felelősség elve alapján. „A falvak és városok jobban ismerik a helyi körülményeket és magasabb szintű felügyeletet nyújtanak a sebességkorlátozás betartása terén, ami a sofőrök fegyelmezettségében mutatkozik meg” – érvelnek a szöveg szerzői. A harmadik pontban a közlekedési felügyelőséget bírálják; úgy vélik, a közlekedési táblák jóváhagyása olyan feladat, amelyet az önkormányzatok sokkal hatékonyabban tudnának végezni. „Gyakran nem teszik lehetővé a maximális megengedett sebesség csökkentését vagy a kerékpárosok részére biztonságos infrastruktúra kialakítását, miközben a döntéseiket a forgalom folytonosságával indokolják” – áll a dokumentumban.

Az utolsó részben azt kérik, fordítsanak több energiát az adatgyűjtésre, állításuk szerint a rendőrség nem rendelkezik a megfelelő technikai felszereléssel ahhoz, hogy feljegyezze a balesetek GPS-koordinátáit. A gyakorlatban a helymeghatározás az első- és másodrendű utakon a kilométerkő segítségével történik, az alacsonyabb kategóriás utak esetében pedig figyelmen kívül hagyják. Ezek az ismeretek szerintük hozzájárulhatnának a problémás útszakaszok feltérképezéséhez és a balesetek megelőzéséhez.

Első lépés

A petíciót már több mint 15 ezer ember támogatta. Ahhoz, hogy a parlament elé kerüljön az ügy, elég a 10 ezer aláírás. „Félek a politikai populizmustól, hogy a szemünkre vetik, ez még mindig kevés ahhoz képest, hány embert dühítünk fel a törvénymódosítással” – mondta Ďuriš Nicholsonová, majd hozzátette, jelenleg 20 ezer ember támogatását szeretnék begyűjteni.

A közlekedésügyi minisztérium már jelezte, hogy hajlandók lépni az ügyben. „Készek vagyunk megoldásokat keresni akár más országok tapasztalatai alapján is, úgy, hogy azok ne csak papíron legyenek végrehajthatók, hanem valóban segítsék a kerékpározók biztonságát” – reagált a tárca sajtóosztálya. Ivan Rudolf, a minisztérium szóvivője azt ígérte, ősszel egy kampányt indítanak a biztonságos előzési távolság betartása érdekében.