A visszaminősítésnek már csak azért sem lenne alapja, mert 2018 óta sürgősségi ellátást is nyújt a komáromi kórház, ráadásul az idei év végén átadják az új sürgősségi betegellátó központot – szögezte le Filkó Gabriella. Az igazgatóhelyettes emlékeztetett, a törvényi szabályozás szerint azok a kórházak, amelyek sürgősségi betegellátást is végeznek, nem minősülhetnek alapellátást nyújtó intézményeknek.

Politikai csörte a háttérben

Mint ismeretes, a készülő kórházreform kapcsán Vladimír Lengvarský (OĽaNO) tárcavezető május végén arról beszélt, nem zárnak be kórházat, de azok hálózatát öt csoportba sorolva átszervezik majd. Ezzel együtt azt is meg szeretnék határozni, hogy mire jogosult a páciens, és milyen egészségügyi ellátást kell kapnia. Richard Raši (Hlas-SD), a parlament egészségügyi bizottságának tagja múlt héten többek között azt állította, a Heger-kormány 22 regionális kórház „de facto“ megszüntetését és az akut ellátásra vonatkozó kórházi ágyak 38 %-ának likvidálását tervezi. Az érintett intézmények között felsorolta a komáromi, a rimaszombati és a királyhelmeci kórházakat is. Az egészségügyi tárca a Hlas politikusának kijelentéseit félrevezetőnek minősítette. A minisztériumi reakció szerint számos tartósan beteg páciens az akut esetekre szolgáló ágyakon kap kórházi ápolást, ezért azokat, amennyiben nem minősülnek kihasználtnak, átalakítanák a krónikus ellátást szolgáló ágyakká. Zuzana Eliášová a tárca szóvivője a témával kapcsolatosan hétfőn elmondta, az érintett intézmények listájának nincs véglegesített változata, erre csak a nyár folyamán fog sor kerülni.