A megadott határidőn belül kevesebb mint öt pályázó jelentkezett a hirdetésre, ezért a minisztérium úgy döntött, minden pályázó továbbjutott a harmadik körbe, mely két részből állt. A jelöltek hétfőn az első találkozón egy héttagú bizottság előtt vázolták fel elképzeléseiket, majd ma a nyilvánosság előtt is bemutatták terveiket – az eseményt élőben közvetítették a kulturális minisztérium YouTube-csatornáján, és interneten keresztül bárki elküldhette kérdését az egyes jelentkezőknek. Eredetileg négy pályázat érkezett a meghirdetett pozícióra, de Petrus Gyula visszavonta indulási szándékát, így az ülésen csak hárman vettek részt, nevezetesen Eduard Čonka, Alena Kotvanová és Petőcz Kálmán. A szervezők 3 részre osztották a jelöltek meghallgatását, 20 perc jutott a prezentáció bemutatására, majd fél órán keresztül a bizottság tagjai tehették fel kérdéseiket, és végül 30 perc állt a nyilvánosság rendelkezésére.

Hiányzó konkrétumok

Reggel 9 óra után elsőként Eduard Čonka kapott szót, aki tavaly májustól a romaügyi kormánybiztos hivatalában dolgozik, előtte pedig a munkaügyi tárca hátrányos helyzetű csoportokkal foglalkozó szakértője volt. Čonka önéletrajzában roma nemzetiségűnek vallja magát, prezentációja során elsősorban a menedzseri készségeire hivatkozott. A javaslatai között szerepel a „jobb feltételek kialakítása a pályázók számára”, illetve az alkalmazottak számának növelése. Az 55 éves hivatalnok fontosnak tartotta a multikulturális párbeszéd megerősítését, hogy az egyes nemzetiségek jobban megismerjék egymást. „A tapasztalataim azt mutatják, annak ellenére, hogy sokszor egy városban élnek az egyes kisebbségek, nem tudnak egymásról túl sokat” – mondta. Hangsúlyozta a transzparens folyamatok fontosságát, ám a konkrét intézkedésekről nem igazán tudott bővebben nyilatkozni. Ez azért is érdekes, mert saját szervezete is sikeresen pályázott a KKA támogatására, a Romaintegra társulás 41 500 eurót kapott 2021-ben. Az összeférhetetlenségre irányuló kérdésre nem tudott megnyugtató választ adni. Tibor Bohó, a bizottság tagja többek közt arra volt kíváncsi, milyen módon biztosítaná az „értékelők minőségi kiválasztását”, Peter Medviď azt kérdezte, milyen kritériumokat tartana szem előtt az igazgató által jelölt 2 bizottsági tag kinevezése során. Čonka általánosan fogalmazott, azt válaszolta, az igazgató jelenlegi jogkörére vonatkozó törvényt nem módosítaná, de fontosnak tartja, hogy olyan emberek döntsenek a támogatásokról, akik valóban jártasak a kisebbségi kultúra területén. „Előfordult, hogy egy tűzoltó értékelte a pályázatom” – mondta, majd hozzátette, hogy ez még a KKA megalakulása előtt történt. Martin Korčok rámutatott, a pályázata számos olyan pontot tartalmaz, amely pluszköltséget jelentene az alap számára, ennek költségvetése azonban jelentősen korlátozott. Čonka az „irányító szervhez”, tehát a minisztériumhoz fordulna anyagi támogatásért, az alap költségvetését viszont törvény garantálja, így hiába próbálkozna a kulturális tárcánál.

Hivatalnoki precizitás

Alena Kotvanová, a kisebbségi kormánybiztos hivatalának munkatársa „modern és rugalmas” intézménnyé szeretné formálni a KKA-t. Az előadásában részletesen foglalkozott a kisebbségek „fogyásával” az elmúlt 30 évben, azzal, hogyan változtak a demográfiai mutatók a kisebbségek szempontjából. Kotvanová első dolga az alap élén az lenne, hogy összegyűjtené az adatokat az elmúlt három év tevékenységéről, s akár egyéb hasonló intézményekkel együttműködve elemzést dolgozna ki az egyes pályázatok hatékony megfigyelésére, a költségek optimalizálására, illetve a támogatási folyamat leegyszerűsítésére. Kotvanová prezentációjában kiemelte az adminisztratív akadályok leküzdését, például a pályázatok osztályozásával, aszerint, kisebb vagy nagyobb projektről van-e szó. Fontosnak tartja, hogy ne a naptári év alapján kerüljön elosztásra a pénz, szerinte akár többéves támogatást is lehetne nyújtani, biztosítva ezzel a projektek folytonos működését. Diana Čekmeová, a bizottság tagja emlékeztetett, a KKA igazgatói feladatai közé nemcsak a racionális, elemzéseken alapuló döntéshozás tartozik, sokszor az érzelmek is előtérbe kerülnek.

Átgondolt célok

Az ebédszünet után Petőcz Kálmán emberi jogi szakértő foglalt helyet a bizottsággal szemben. Petőcz nem ismeretlen a szlovákiai magyar közösség számára, évekig a Fórum intézet munkatársa volt. Pályafutása során az ENSZ nagyköveteként is tevékenykedett Svájcban. A diplomáciában szerzett tapasztalataira többször utalt a prezentációja során. Az előadását aktuális kérdésre reagálva nyitotta meg, mivel úgy véli, az a fő kérdés övezi az igazgatói szék iránti érdeklődését, hogy lehet-e újra magyar ember a KKA élén. Petőcz szerint a Kisebbségi Kulturális Alapban 13 különböző csoport szükségletei és érdekei találkoznak, ezért előnyös, ha az igazgató nyitott, toleráns és diplomatikus. Egyetértett az előtte szólókkal, hogy az alap működésére szánt összeget emelni kellene, hogy a felvilágosító tevékenységre is jusson erőforrás. Kiemelte a tájékoztató videókat, hogy azok is tudjanak jelentkezni, akik nem hivatásos pályázatírók, de autentikus kisebbségi pályázatot szeretnének megvalósítani. Szerinte a jelenlegi 5%-ról 6%-ra lehetne növelni a működésre szánt pénzösszeget, a törvénymódosítási javaslat kidolgozását kész kezdeményezni a kulturális minisztériumnál, vagy a kisebbségi kormánybiztosnál. A szakértő célja, hogy a pályázati felhívásokat a jövőben késedelem nélkül, legkésőbb novemberben kiírják, hogy márciusban már sor kerüljön a szerződések aláírására. A pályázatok ellenőrzése szerinte hatékonyabb lenne, ha az elszámolás során véletlenszerűen (akár sorsolással) kiválasztanának néhány projektet, s azokat közelebbről is megvizsgálnák, ezáltal a megtakarított forrásokat hatékonyabban lehetne felhasználni. „Ne feltételezzük előre, hogy minden pályázó csaló” – mondta, hozzátéve, hogy az alacsonyabb összegű projekteknél egy átlagos kulcs bevezetését javasolja az EU-s támogatások mintája alapján.

Eredményhirdetés

A meghallgatás délután 2-kor ért véget, a héttagú bizottság még a nap folyamán pontozással értékelte az egyes jelölteket. Az ajánlást ezt követően eljuttatták a tárcavezetőhöz, aki már korábban jelezte, tiszteletben tartja a bizottság döntését. Az új igazgató kiválasztására azonban 10 nap áll a miniszter rendelkezésére.