A Smer és a Hlas az utóbbi hónapokban több mint 585 ezer aláírást gyűjtött a népszavazás kihirdetéséhez. Ezzel szerették volna lerövidíteni a jelenlegi kormány hivatali idejét. Zuzana Čaputová köztársasági elnök azonban az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy ítélje meg, összhangban van-e az efféle népszavazási kezdeményezés a szlovák alkotmánnyal.

Nehéz döntés

Ivan Fiačan, az AB elnöke szerdán azt mondta, a plénumnak egy rendkívül nehéz döntést kellett meghoznia, mert a szlovák alkotmányban a népszavazás kérdése nincs elég komplexen kifejtve, a szlovák joggyakorlat pedig nem volt kifejezetten konzisztens a kérdéssel kapcsolatban. Az alkotmánybírók többsége azonban úgy ítélte meg, hogy az ellenzék népszavazási kezdeményezése nincs összhangban az alkotmány hatalommegosztási elvével, és megsérti a négyéves választási ciklusra vonatkozó cikkelyeket is.

Az Alkotmánybíróság döntése azért is jelentős, mert nemcsak erre a konkrét esetre vonatkozik, hanem általános érvényű, vagyis a következő kormányok sem próbálkozhatnak majd előrehozott választást kezdeményezni népszavazás segítségével.

Čaputovát támadják

Az ellenzék felháborítónak tartja az AB döntését. A Hlas sajtóközleményében a szlovák demokrácia sötét napjának nevezte a fejleményeket. Peter Pellegriniék úgy gondolják, hogy ez a döntés veszélyes precedenst teremt.

„Az Alkotmánybíróság döntése azt mutatja, hogy a hatalom független az emberek akaratától, a kormány pedig bármit megengedhet magának a mandátuma lejártáig. Senkinek sincs hatalma és jogköre ahhoz, hogy megállítsa”

– üzente a Hlas.

Robert Fico, a Smer elnöke úgy véli, a kialakult helyzetért elsősorban az államfő a felelős. A korábbi kormányfő hangsúlyozta, pártja nem hagyja annyiban a döntést, és a nemzetközi szervekhez fordul az ítélet átvizsgálásával kapcsolatban.

Az államfő döntéséről a koalíció is elutasítóan nyilatkozott, a népszavazás kiírását az SaS és az OĽaNO is támogatta volna. Az egyik leghangosabb bírálója Igor Matovič pénzügyminiszter volt, aki szerint ha Čaputová progresszív csapata gyűjtött volna össze 600 ezer aláírást, meg sem fordult volna a fejében, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljon. Az OĽaNO vezére úgy gondolja, hogy az államfő ezzel elvette az emberek szabad véleménynyilvánításának jogát. Hasonlóan kritikus volt a Sme rodina is.

Másik megoldás?

Čaputová szerdaii sajtótájékoztatóján elmondta, hogy ha ekkora egyetértés van a politika színtéren, akkor van egy másik megoldás. Az államfő szerint a képviselők a parlament rendkívüli ülésén megváltoztathatják az alkotmányt úgy, hogy a népszavazás kiírása teljesen legitim legyen. Ehhez legalább 90 szavazatra lenne szükség, de a köztársasági elnök szerint ekkora egyetértés mellett ez nem okozna problémát.

Az államfő megjegyezte, azért is fordult az Alkotmánybírósághoz, mert így nyilvánvalóvá vált, hogy a jelenlegi formájában az alkotmány nem alkalmas arra, hogy ilyen kérdésről népszavazást írjanak ki. Ha viszont a képviselők módosítják az alkotmány szövegét, akkor a népszavazásra sor kerülhet.