Ki mehet idő előtt nyugdíjba?
Hegedűs Norbert
2021. 07. 31., szo – 11:26
A nyugdíjba vonulás fontos pillanat mindenki életében, s mindenki máshogy éli meg. Egyrészt jelentősen csökken a havi bevétel, és a szlovákiai nyugdíjasok többsége szegénységi kockázatnak van kitéve. Másrészt hirtelen az embernek sok szabad ideje lesz, amivel nem mindenki tud mit kezdeni. Van, aki örül, hogy végre képezheti magát, a hobbijaival foglalkozhat, unokázhat, sokan ilyenkor kezdenek el kertészkedni. Akik viszont korábban aktívan éltek, félnek az elszigetelődéstől, a szociális kapcsolatok elveszítésétől. A szeniorok többsége ebből kifolyólag meg szokta várni a rendes nyugdíjkorhatár elérését, sőt sokan még utána is dolgoznak. Aki viszont nem sokkal a nyugdíjkorhatár elérése előtt elveszíti az állását, és nem tud újra elhelyezkedni, úgy próbálja anyagilag biztosítani magát, hogy megpróbálja elintézni a korengedményes nyugdíjat. A járandóságot addig nem is lehet igényelni, a biztosító nem fogadja el a kérvényt, amíg az ügyfélnek nem ért véget a munkaviszonya.
Ki jogosult?
Az a biztosított igényelhet korengedményes nyugdíjat, aki egyidejűleg a következő feltételeket teljesíti: nincs semmilyen munkaviszonya; rendelkezik legkevesebb 15 év nyugdíjbiztosítási időszakkal; legfeljebb 2 év hiányzik a nyugdíjkorhatárig; a Szociális Biztosító (SP) által kiszámított járadék összege magasabb a létminimum 1,2-szeresénél, illetve ha az igénylő pénztártag, akkor az SP által meghatározott és a 2. pillérből folyósítandó tétel összegének kell nagyobbnak lennie a létminimum 1,2-szeresénél. A létminimum összege mindig július 1jei dátummal változik, s ebből kifolyólag automatikusan módosult korengedményes nyugdíj minimális összege is. Június 30-áig annak hagyták jóvá, akinek az SP által megállapított járandósága elérte a 257,80 eurót. Júliustól ez a határ mintegy 4 euróval 261,67 euróra emelkedett, ami egyeseknek igencsak megnehezíti a juttatás elintézését. Az idő előtti nyugdíjaztatást igénylő kérvényeket ugyanis leggyakrabban éppen azért nem szokták jóváhagyni, mert a kiszámított összeg túl alacsony.
A korengedményes nyugdíjasok főállásban nem dolgozhatnak, legfeljebb alkalmi munkát vállalhatnak. A járandóság 2011 óta összeegyeztethetetlen a társadalombiztosítással. Nem éri meg csalni, a biztosító a munkaadóktól továbbított adatok alapján előbb-utóbb rájön, ha valaki a korengedményes járandóság mellett esetleg mégis dolgozik, s azonnal leállítják a járadék folyósítását, valamint utólag visszakövetelik a jogtalanul kifizetett összegeket. A nyugdíjkorhatár elérése után megszűnnek a munkavállalási korlátozások, a rendes öregségi nyugdíj mellett már lehet dolgozni.
Járulékfizetési engedmény
A közelmúltban elfogadtak egy pici engedményt: legfeljebb 200 euró pluszpénzre a korengedményesek is szert tehetnek. „Aki korengedményes nyugdíjasként elkezd alkalmazottként dolgozni, azaz lesz társadalombiztosítása, annak leállítják a járadéka folyósítását – tájékoztatott a Szociális Biztosító. – Ha azonban a munka elvégzéséről vagy munkatevékenységről szóló megbízásos szerződést köt – de csak ezt a 2 fajtát! –, és érvényesíti a járulékfizetési kedvezményt, akkor a nyugdíjat nem tartják vissza. A járadék kifizetését csak akkor állítanák le, ha az említett megbízásos szerződések alapján évente 2400 eurónál magasabb bevételre tenne szert.” A kedvezményt ugyanúgy vehetik igénybe, mint a diákok: a munkaadójuknál nyilatkozatot kell tenniük, mely szerint az adott munkáltatóval kötött szerződésre kérik a felmentést a járulékfizetés alól. Az ehhez szükséges nyomtatványt a Szociális Biztosítóban lehet beszerezni.
Nincs hatással a nyugdíjra
A járulékmentes keresetet nem veszik figyelembe a nyugdíj átszámolásakor. Az összes munkavállaló nyugdíjas havi 200 euróig járulékfizetési mentességet élvezhet, vagyis nem kell biztosítást fizetniük, ezalatt nem szereznek társadalombiztosítási időszakot. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a korengedményes nyugdíjat nem tartják vissza, ugyanakkor azzal is jár, hogy a járulékmentes keresetet nem fogják figyelembe venni a nyugdíj átszámolásakor.
Bonyolult képlet
A járandóságot úgy állapítják meg, hogy először kiszámolják az öregségi nyugdíjat, és ebből minden egyes hónapért, amennyi hiányzik a nyugdíjkorhatárig, levonnak 0,5 százalékot. Ha valaki 2 évvel korábban kéri a nyugdíjaztatását, 12 százalékkal csökkentik azt az összeget, amit öregségi nyugdíjként megkaphatna. A korkedvezményes nyugdíjas a rendes nyugdíjkorhatár elérésekor nem igényelhet öregségi nyugdíjat, pontosabban addigi juttatása automatikusan öregségi nyugdíjjá változik, de az összeg nem módosul, azaz élete végéig a korengedményes nyugdíjként jóváhagyott összeget fogják folyósítani – csak a szokásos januári valorizáláskor vagy akkor emelkedik, ha időközben a nyugdíj mellett dolgozik, azaz ismét lesz társadalombiztosítása, és ez alapján később módosíthatják a nyugdíj összegét.
A hosszú betegállomány
A korengedményes nyugdíjat két évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt lehet intézni, vagyis aki 3-4 évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt veszíti el az állását, annak még nem hagyják jóvá. Tanácsos azonnal jelentkezni a munkaügyi hivatalban. Van, aki az időt úgy próbálja húzni, hogy hosszú betegállományt intéz magának, ám ha nincsenek tényleges egészségügyi problémáink, ez nem kifizetődő megoldás. Ugyanis a nyugdíj kiszámításakor a betegállományban töltött időszakot is figyelembe veszik, s mivel az ekkor folyósított táppénz kevesebb a korábbi fizetésnél, az negatív hatással van a kiszámított járandóság összegére, így nem biztos, hogy jóváhagyják a korengedményes nyugdíjat. Ezzel szemben azt az időszakot, amíg valaki munkanélkülisegélyt vagy az anyagi szükséghelyzetűeknek folyósítható szociális segélyt kap, nem veszik figyelembe, ekkor ugyanis az illetőnek nincs társadalombiztosítása. Ebből kifolyólag előnyösebb lehet, ha valaki beleegyezik a munkaviszony megszüntetésébe, nem húzza az időt hosszú betegszabadsággal, hanem inkább regisztráltatja magát a munkaügyi hivatalban, és kér munkanélkülisegélyt, melyet legfeljebb 4-6 hónapig folyósíthatnak. A korengedményes nyugdíjat csak utána érdemes intézni, hiszen a segély nincs negatív hatással a nyugdíj összegére.
A korengedményes nyugdíjjal kapcsolatban sok kérdés merül fel, az alábbiakban a legérdekesebbekből szemezgettünk.
1. Már 61 éves vagyok, és június 30-án véget ért a munkaviszonyom. Július 15-ével kellett volna belépnem az új munkahelyemre, de ez bizonyos okokból mégsem történt meg. Igényelhetem a korengedményes nyugdíjat utólag is, azaz július 1-jei dátummal?
A korengedményes nyugdíjra való jogosultság leghamarabb azon a napon alakul ki, amikor valaki benyújtja a Szociális Biztosítóban a járandóságot igénylő kérvényét. Ebből eredően a juttatást nem lehet utólag kérni.
2. A férjem június 30-án betöltötte a 60. életévét, és szeretné igényelni a korengedményes nyugdíjat. A munkahelyén be kell adnia a felmondását a juttatást igénylő kérvény benyújtásának a napján, vagy várhat addig, amíg a Szociális Biztosító jóváhagyja számára a járandóságot?
A korengedményes nyugdíjra való jogosultság nem alakul ki, ha a kérvény benyújtásának pillanatában a biztosított személy alkalmazottként vagy önálló kereső tevékenységet folytató személyként rendelkezik kötelező társadalombiztosítással. A férje leghamarabb két évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt igényelhet korengedményes nyugdíjat, és a kérvény benyújtásának pillanatában nem lehet társadalombiztosítása. Ez azt jelenti, hogy előbb meg kell szüntetnie a munkaviszonyt vagy a vállalkozását, s csak utána igényelheti a juttatást.
3. A korengedményes nyugdíjas dolgozhat részmunkaidős vagy megbízásos szerződésre?
Dolgozhat, de a szociális biztosításról szóló törvény értelmében a munkaviszony, illetve a vállalkozás – pontosabban az ebből következő társadalombiztosítási viszony – összeegyeztethetetlen a korengedményes nyugdíjjal. Ez azt jelenti, hogy ha a járandóságot kapó személynek kialakul kötelező társadalombiztosítása valamilyen szerződés alapján – lehet az részmunkaidős vagy megbízásos szerződés is –, a Szociális Biztosító leállítja a korengedményes nyugdíj folyósítását. Mihelyt megszűnik a munkaviszony, a nyugdíjas már a szerződés megszűnésének másnapján vagy a nyugdíjkorhatár elérésekor azonnal megkérheti az SP-t, hogy ismét folyósítsa neki a járandóságot.
Ügyintézés
Az ellátást úgy kell intézni, hogy írásos kérvényt kell benyújtani az SP állandó lakhely szerinti kirendeltségében. Ha az igénylő Szlovákiában nem rendelkezik állandó lakhellyel, kérvényét a biztosító központi irodájába juttatja el. A nyugdíjat külföldre is folyósítják. Az SP munkatársai ellenőrzik, hogy megvan-e az összes szükséges irat, esetleg felszólítanak a hiányzó dokumentumok pótlására. A juttatásra attól a naptól jogosult, amikor benyújtja igényét. Kérelmét csak akkor hagyják jóvá, ha a kiszámított összeg eléri a fentebb említett minimális összeget, azaz a 261,67 eurót. A jóváhagyási folyamat általában két hónap, de esetenként tovább is húzódhat, a pénzt visszamenőleg is kifizetik. Akit elutasítanak, ugyanabban az évben még egyszer, azaz évente legfeljebb kétszer próbálkozhat.
Ügyintézéshez szükséges iratok A korkedvezményes nyugdíj intézésekor a következő iratokra van szükség:
érvényes személyazonossági igazolvány vagy útlevél
igazolás az iskolai végzettségről (érettségi bizonyítvány, oklevél)
igazolás a katonai szolgálat elvégzéséről u gyermekei születési anyakönyvi kivonata
a Szociális Biztosító határozata arról, hogy a férje/felesége nyugdíjának összegét módosították, mert ez a család egyedüli bevétele
igazolás az összes időszakról, amikor munkanélküli-segélyt kapott, vagy szerepelt a munkaügyi hivatal nyilvántartásában
igazolás a munkaadó(k)tól arról, mikortól meddig volt alkalmazott és részese a nyugdíjbiztosítási rendszernek.
A korengedményes nyugdíj azt a célt szolgálja, hogy anyagilag bebiztosítsa a majdnem nyugdíjas korúakat, akik vagy elveszítették az állásukat, vagy hosszabb ideje nem képesek munkát találni, és nem látnak más kiutat a kedvezőtlen gazdasági helyzetükből. Csak annak hagyják jóvá, akinek a biztosító által kiszámított havi járandósága eléri legalább a 261,67 eurót.
