Nyilvánvalóvá vált, hogy kudarccal ér véget az Egyesült Államok történetének eddigi leghosszabb háborúja: 2001 októbere óta beleöltek 2260 milliárd dollárt, az afgán hegyek között meghalt 2500 katonájuk, s hiába képeztek ki mintegy 300 ezer afgán katonát, gyakorlatilag kártyavárként omlik össze a nyugati pénzen fenntartott Asráf Gáni államfő által működtetett rendszer.

A tálibok által elfoglalt területeken már ismét bevezették az iszlám törvénykezést, a saríát, és korlátozzák a nők jogait: nem járhatnak iskolába, az oktatás csak a vallási kérdésekre terjed ki, a nők csak férfi rokonaik társaságában hagyhatják el otthonukat. Minden ígérgetések ellenére máris kivégzik az amerikaiakkal együttműködőket, lefejezik a tolmácsokat, biztos ami biztos alapon felgyújtják az iskolákat, a megszállt területeken már a koronavírus elleni védőoltást is tiltják.

Afganisztánt birodalmak temetőjének is tartják, hiszen a szovjetek előtt a 19. században a britek, az ókorban pedig a világhódító Nagy Sándor sem tudott úrrá lenni az idegen hódítókat nem tűrő afganisztáni törzseken. A rendkívül gyors összeomlás így is katonai és politikai kudarc a nyugati világ, főleg Washington számára. Érdemes feltenni a kérdést, mi okozhatta a katasztrófát, mi az oka annak, hogy miközben az USA kiképezte az afgán hadsereget, hihetetlenül sok pénzt és fegyvert adott nekik, a tálibok ilyen könnyen legyűrik őket. A válasz: a mérhetetlen korrupció, az afgán rendszer belső korhadtsága. A Foreign Policy politikai szaklap elemzésében megszólaló szakértők szerint az afgán belügyi és védelmi feladatokat ellátó minisztérium is hírhedten korrupt. A védekezésre, a haderőfejlesztésre, a kiképzésre, de még a fizetésekre szánt pénzeket is ellopják a kormány korrupt emberei. Olyannyira, hogy a frontra küldött rendőrök hónapokig nem kapnak fizetést, de ugyanez a helyzet a védelmi tárcánál is, mert a katonák sem jutnak a pénzükhöz.

Miközben a kormányzati körökhöz tartozók a fegyvereket a feketepiacon adják el, így nem csoda, ha azok a felkelőknél kötnek ki. Ilyen viszonyok mellett az afgán katonák és rendőrök végképp nem elszántak, inkább lelépnek és visszatérnek a családjukhoz. Az afgán hírszerző szolgálat, a Nemzeti Biztonsági Igazgatóság egy korábbi magas rangú tisztviselője szerint az ország biztonsági szolgálatainak állományából havonta közel 5000 ember tűnik el…

Mi jöhet ezután, mennyit változtak 20 év alatt a tálibok? Lehet, hogy a szélsőséget egy ideig leplezik, lehet, nem akarnak nemzetközi terrorszervezetet kiépíteni. Ez az optimista forgatókönyv. A realista az, hogy erős menekülthullámot gerjeszthet a káosz, emellett további lökést kap a kábítószerpiac, mivel a világ ópiumtermelésének 80%-át Afganisztán adja. A pesszimista forgatókönyvet pedig inkább fel se lapozzuk.