A három, szlovákiai magyar választókat megszólítani szándékozó párt tavaly augusztus 20-án írta alá az egyesülésükről szóló szándéknyilatkozatot, amely azonban semmilyen konkrétumot nem tartalmazott arról, milyennek kellene lennie a közös pártnak. Az azóta eltelt egy évben az MKP, a Híd és az Összefogás több száz órányi tárgyalást és jelentős fordulatokkal tűzdelt egyeztetési folyamatot tudhat maga mögött. Nyár végére pedig úgy tűnik, néhány megoldatlan kérdés áll a Szövetség létrehozásának útjában.

Kimondják, autonómia?

A területi autonómia az egyik pont, amiben nincs egyezség az MKP és a Híd között. „Ami még lezáratlan, az a különös jogállással bíró területi önkormányzati egységek kapcsán felmerült szövegezés” – nyilatkozta lapunknak az MKP szóvivője, Králik Róbert a területi autonómia kérdéskörére utalva. A szóvivő azt is elmondta, a közös pártban az Összefogásnak jutó alelnöki pozíció jogkörei tekintetében sincs még egyezség.

Az MKP ugyanis a június 20-i Országos Tanácsának (OT) ülésén az addig a hárompárti egyeztetéseken kitárgyalt megállapodás-tervezethez csatolt néhány feltételt. Ezek többségében egyébként, így például a közös párt magyar tárgyalási nyelvéről szóló pontról, vagy a Szövetség logójáról azóta már megállapodtak a szereplők. A tanács ülése után az MKP alelnöke, Berényi József azonban kiemelte, 
a testület azt is elfogadta, hogy a Szövetség célkitűzései között a magyar tömbök területi önkormányzatisága, szórványterületeken pedig személyi autonómia elve érvényesülhessen. Az MKP OT ekkor döntött arról is, hogy a kitárgyalt megállapodáshoz képest az Összefogásnak szánt alelnöki tisztség hatásköreit is megváltoztatnák.

A Híd Országos Tanácsa az MKP önkormányzatiságra vonatkozó feltételére válaszul június 26-án egy olyan határozatot hozott, amely egyértelműen elutasítja a területi autonómiát. „A területi autonómia nem lehet a párt víziója és a célkitűzések között sem szerepelhet” – mondta el a testület ülése után Sólymos László, a Híd elnöke, azzal, hogy az oktatási és kulturális önkormányzatiságot támogatják.

Az autonómia kérdésével kapcsolatban Mózes Szabolcs, az Összefogás elnöke annyit mondott, számunkra az a mérvadó, amiben a három párt eddig megegyezett. „Feladatunk az alapszabály véglegesítése, az önkormányzatisági célok specifikálása ennek nem része. A programalkotáskor ezzel is foglalkozni fogunk” – nyilatkozta.

Szeptemberi határidő

Úgy tudjuk, az MKP és a Híd vezetése jelenleg is azon dolgozik, hogy megtalálják az autonómiára vonatkozó feltétel olyan megfogalmazását, amely elfogadható lenne mindegyik szereplő számára. Ennek azonban szeptember végéig meg kellene történnie, hiszen mindkét párt legkésőbb ebben a hónapban akarja összehívni a közgyűlését, a jogszabályok értelmében ugyanis ezen testületeknek is jóvá kell hagyniuk a pártok egyesülését. „A hárompárti tárgyalások folynak. Ezek kimenetelétől függetlenül a Híd, a júniusban megtartott Országos Tanácsának határozata alapján, szeptemberben összehívja a párt közgyűlését” – nyilatkozta lapunknak Magdeme Klára, a párt szóvivője.

Azt, hogy a tárgyalások folyamatban vannak, az MKP részéről Králik is megerősítette, és rámutatott, a Szövetség alakuló kongresszusának összehívását az egyesülendő pártok saját országos tanácsülései, illetve kongresszusai kell, hogy megelőzzék. „Az MKP a saját kongresszusát szeptemberben tervezi megtartani. Amennyiben minden zökkenőmentesen zajlik, beleértve az Összefogás alapszabály-módosításának belügyminisztériumi bejegyzését, akkor legkorábban szeptember végére képzelhető el a Szövetség alakuló kongresszusának az összehívása” – nyilatkozta lapunknak Králik arra utalva, hogy a közös párt jogi kereteinek a megteremtése végett szükséges az Összefogás alapszabály-módosítása.

Az Összefogás részéről Mózes a szeptemberi határidőről szólva lapunknak elmondta, szerinte biztos, hogy a kérdéses hónapban lezárul a pártegyesítési folyamat. „Az Összefogás számára elfogadhatatlan, hogy tovább húzódjon az egység létrejötte” – jelentette ki. Hozzátette, ők már június végén elfogadták az összes, közösen megírt dokumentumot és egyezséget. „Részünkről nincs akadálya, hogy szeptemberben megtartsuk az alakuló közgyűlést” – mondta. Arra a kérdésünkre, elfogadható-e számukra, hogy az MKP a kitárgyalt változathoz képest módosítani szeretné az Összefogásnak a közös pártban jutó alelnöki tisztség kompetenciáit, Mózes a megállapodások betartásának fontosságát hangsúlyozta. „Mindhárom párt megszavazta, hogy a Szövetség tevékenységének alapelvei közé tartozik a megállapodások betartása, az egyenrangú partneri viszony kialakítása és fenntartása. Mi ezek szerint cselekszünk, az Összefogás számára az egyezségek betartása az egyedüli járható út” – nyilatkozta.