Matiulláh Rúháni, Kunduz tartomány szóvivője jelezte: a segély befektetések, újjáépítési projektek formáját is öltheti, vagy érkezhet bármiféle humanitárius támogatás keretében, amelyet Afganisztán kormányának vagy állampolgárainak nyújtanak.

Kiemelte: a tálibok nagyon örülnének a segítségnek.

A tálibok augusztus 8-án foglalták el Kunduzt, majd augusztus 15-én harc nélkül bevonultak Kabulba, és átvették a hatalmat.

Az utolsó amerikai katona augusztus végén hagyta el Afganisztánt, és ezzel véget ért a nemzetközi haderő csaknem húszéves missziója az ázsiai országban.

Rúháni bírálta a nemzetközi közösséget, mert az elmúlt húsz évben támogatta a radikálisok szerint korrupt kabuli kormányt, de felfüggesztette a segélyeket, amikor a tálibok jutottak hatalomra.

Megjegyezte: a tálibok békét hoztak Afganisztánnak.

„Nem vagyunk terroristák” – tette hozzá.

Szakértők rámutattak: a nemzetközi közösség tagjai azt latolgatják, miként viszonyuljanak a tálibokhoz, akik számos emberi jogi visszaélést követtek el az elmúlt években, viszont jelenleg úgy tűnik, nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy elkerülhetővé váljon a humanitárius katasztrófa Afganisztánban.

Két évtizeddel korábban, 1996 és 2001 között a tálibok vasszigorral vezették az ázsiai országot. Kabulban csak ritkán volt áramellátás, és a lakosság létszáma alig érte el az egymilliót. Betiltották a televíziót, a fotózást, a zenét, és zárt ajtók mögé száműzték a nőket, akik nem tanulhattak és munkát sem vállalhattak.

Rúháni nem kommentálta a tálibok nőkkel szembeni politikáját. Ehelyett azt hangsúlyozta, hogy a radikálisok számára minden állampolgár egyaránt értékes, legyen szó nőkről vagy férfiakról.

Eközben Kabul ügyvivő polgármestere elmondta: a tálibok a város sok női alkalmazottját felszólították, hogy maradjon otthon.

Hamdulláh Namoni vasárnap újságíróknak azt nyilatkozta, csak azoknak engedték meg, hogy folytassák a munkát, akiket nem tudtak férfi dolgozókkal helyettesíteni. Ilyenek voltak például a tervezési és mérnöki osztály nagy szaktudással bíró munkatársai, illetve a női nyilvános illemhelyek dolgozói.

A polgármester hozzátette: egyelőre nem született végleges döntés a kabuli önkormányzat női munkatársainak ügyében, akik addig is megkapják a fizetésüket.

Emlékeztetett: a tálibok hatalomátvétele előtt is a háromezer önkormányzati dolgozó mindössze egyharmada volt nő.