Kifogásolta, hogy a világszerte felhasznált vakcinák több mint 80 százalékát közepes-, illetve magas jövedelmű országokban adták be, amelyek a világ lakosságának alig felét teszik ki.

„A szegény országokban élő emberek százmilliói még mindig az első oltásukra várnak és nem tudják felmérni, hogy valaha is meg fogják kapni azt” – hangoztatta Díaz-Canel.

Felfoghatatlannak nevezte, hogy ezzel párhuzamosan a globális katonai kiadások tavaly majdnem kétmilliárd dollárt tettek ki. „Hány emberéletet sikerült volna megmenteni, ha ezeket a forrásokat az egészségügyre, vagy az oltóanyagok előállítására és elosztására fordították volna?” – sérelmezte a kubai elnök.

A karibi szigetország egyébként saját fejlesztésű oltóanyagokkal küzd a járvány megfékezéséért. Bár Kuba rengeteg tapasztalattal rendelkezik az oltóanyagfejlesztésben, az Abdala és a Soberana 02 nevű vakcinák hatékonyságára vonatkozó adatokat eddig még nem sikerült független forrásból ellenőrizni.

Az amerikai szankciók sújtotta ország jelenleg a járvány újabb hullámával küszködik, amit tovább súlyosbít az egészségügyi eszközök és gyógyszerek hiánya.

A járvány kitörése óta 825 351 fertőzöttet azonosítottak a karibi szigetországban, akik közül majdnem hétezer ember életét követelte a kór.