Szép napos idő volt szeptember utolsó hétvégéjén, még fürödtünk a kinti medencében, grilleztünk, élveztük, hogy melegen simogat a napsugár, belefeledkeztünk a nyárba, mintha sosem akarnánk neki búcsút inteni. Másnap az unokákat lestük meg a pozsonyi Hegyi parkban, kíváncsiak voltunk, miként töltik születésnapi bulijukat az osztálytársakkal. Felszabadultan játszottak, rohangáltak az erdőben, muffinokat majszoltak és nagyokat kacagtak, elfelejtve az iskolát, a tanulást, a hétfőt, amely aztán bánatunkra tartós esőt és szomorkás őszi hangulatot hozott. A pici gyerekek azonban nemcsak a jó időnek, hanem a zivatarnak is örültek, mert milyen jókat lehet utána gumicsizmával a pocsolyákban ugrálni.

Bizonyára sokan töltötték a szeptember végi napokat a szabadban, ki az erdőben, ki a parkban, a kertben őszi munkákkal, van, aki sportolt, mások komótosan sétálgattak, voltak, akik talán szüreteltek is, halásztak vagy vadásztak – ennek is a szezonját éljük most. A mániás shoppingolók ilyenkor is inkább a plázában flangáltak, talán vettek egy szép ruhát vagy cipőt, nem mondom, ennek szintén lehet örülni.

Csalogattak a múzeumok, kiállítások, a kávéházak, többen az állatkertbe is betértek, hogy megnézzék az ásítozó medvét és a pajkos majmokat. Sokan fényképeztek is – ennek most mi is örülhetünk. Érdekes pillanatképeket kaptunk a világból, amelyek elárulják, mit csináltak az emberek távol tőlünk, merre jártak, örömben vagy bánatban töltötték-e a szeptember végi napokat.