Elsőként a szlovák hírügynökség (TASR) számolt be arról, hogy a pénzügyminisztérium az aktuális adó-előrejelzést figyelembe véve úgy döntött, jövőre 232 millió euróval kevesebb, vagyis 1,2 milliárd euró jut az állami biztosítottak egészségügyi ellátásának kifizetésére. Ebbe a csoportba tartoznak többek közt a gyermekek, a diákok, a szülési szabadságon lévők, az idősek és a munkanélküliek is. Igor Matovič (OĽaNO) tárcavezető szeptember végén levélben tájékoztatta Lengvarskýt a költségvetési terv módosításáról.

Utolsó szög a koporsóban

A hír hatalmas felháborodást váltott ki a szakmai szervezetek körében. Lengvarský ugyan hangsúlyozta, hogy az egészségügyben jövőre is annyi pénz lesz, amennyire reálisan szükség van, a legtöbb szervezet mégis éles kritikát fogalmazott meg. A Szlovák Kórházszövetség (ANS) például úgy reagált, hogy a költségvetés megvágása az utolsó szöget jelenti az amúgy is alulfinanszírozott hazai egészségügy koporsójában. A szövetség szerint az időzítés nem is jöhetett volna rosszabbkor.

„A javaslat attól csak még érthetetlenebbé válik, hogy akkor jött, amikor a szlovákiai kórházak és az orvosok az ország újkori történelmének legnagyobb válságával néztek szembe, és amelyet csak emberfeletti teljesítménnyel sikerült megoldani. A harmadik hullám felerősödésekor ez azt jelentheti, hogy az egészségügy még nagyobb válságba kerül, például a kórházak nem fogják tudni kifizetni az egészségügyi dolgozókat”

– üzente az ANS, hozzátéve, hogy a kevesebb pénz miatt a kórházak működése és így a betegek ellátása is veszélybe kerülhet.

Hol veszít a beteg?

Hogy pontosan milyen hatással lehet a betegekre az állami biztosítottak után fizetendő források megrövidítése, arra Mária Lévyová, a Páciensek Jogvédő Szövetségének (AOPP) elnöke mutatott rá.

„Az egészségügyben uralkodó pénzhiány azt eredményezheti, hogy el kell halasztani a betegek ellátását, valamint azt, hogy a biztosító nem fedezi az ellátás költségeit”

– jelentette ki.

Elmondása szerint a járvány miatt már így is rengeteg műtétet kellett elhalasztani, és így csak tovább romlott a lakosság egészségügyi állapota. Az AOPP és az AKO közvélemény-kutató ügynökség 2021 júniusában és júliusában készített egy felmérést, amelyből kiderült, hogy a megkérdezettek harmadánál elmaradt a korábban tervezett műtét vagy egyéb beavatkozás. Az esetek jelentős részében maga a kezelőorvos vagy a kórház döntött az ellátás halasztása mellett.

Kevesebb műtét

Az adatokat megerősítik az egészségbiztosítók tavalyi kimutatásai is. 2020 utolsó negyedévében (vagyis a járvány második hullámának csúcsán) 43 ezerrel kevesebb műtétet végeztek a kórházakban, mint 2019 utolsó negyedévében. A diagnosztikai kezelések száma csaknem fél millióval csökkent. 

A Magánorvosok Szövetsége (ASL) szerint Szlovákiában már évek óta komoly gondok vannak az állami biztosítottak ellátásának finanszírozásával, a járvány alatt pedig még jobban megmutatkozott a probléma. Csehországban az állam 67,25 eurót fizet havonta a biztosítottjai után, Szlovákiában viszont csak 39 eurót.

„Az egészségügy helyzete évek óta rossz, az utóbbi időszakban pedig már tarthatatlan. Beszélnek a bombasztikus megújítási tervről, az új kórházakról és a meglévők felújításáról. Arról viszont nem beszélnek, hogy ki fog bennük dolgozni, és miből fogjuk kezelni a betegeket”

– áll a szövetség közleményében.

Tárgyalás

A szakmai szervezeteken kívül az ellenzéki Hlas is reagált a fejleményekre. Richard Raši, a párt alelnöke és korábbi egészségügyi miniszter szerint Lengvarskýnak szembe kellene szállnia Igor Matovičcsal, és logikus érvekkel alátámasztva meg kellene győznie őt arról, hogy a források csökkentése miért rossz ötlet. Ennek ellenére Raši úgy tudja, hogy a miniszter beleegyezett a döntésbe, és már levélben is üzent az egészségbiztosítóknak, hogy kevesebb pénzt kapnak. A TA3 viszont arról számolt be, hogy az egészségügyi miniszter még tárgyalni fog a pénzügyminiszterrel.

Más kérdés, hogy a két tárcavezető képes-e egyezségre jutni, mivel kettejük viszonya az utóbbi hónapokban nem volt felhőtlen. Lengvarský általában visszafogottan nyilatkozik a sajtóban, viszont Matovič többször is bírálta az egészségügyi minisztert, egyebek mellett őt a felelős az elhibázott járványkezelésért. A súrlódások akkor is megmutatkoztak, amikor az egészségügyi minisztérium az oltási kampánnyal kapcsolatban kért anyagi forrásokat a pénzügyi tárcától. A folyamat több héten keresztül húzódott, és miután Lengvarskýék megkapták az igényelt összeget, Matovič azt nyilatkozta, nagyon odafigyelnek majd arra, hogy az egészségügyi minisztérium hatékonyan fogja-e elkölteni a pénzt. Az oltási kampány azóta sem indult el.