A Mosoni-Duna a Dunacsúny feletti, szlovák oldali tározótérből szabályozott módon kapja vízellátását, az év nagy részében másodpercenként 20-40 köbméter közötti vízhozam-tartományban.

A szlovák oldali műtárgyakban szeptember végén előzetesen bejelentett karbantartási munkákat végeztek a szakemberek, emiatt a tározóteret leürítették, s a mentett oldali vízpótlórendszerbe sem lehetett megfelelő vízmennyiséget bevezetni. A regionális vízügyi igazgatóság I. fokú vízminőségi kárelhárítási fokozatot rendelt el a térségben.

A folyó és a hozzá kapcsolódó vízrendszer megfigyelése folyamatos volt, a vízügyesek a szükséges vízkormányzási feladatokat végezték, az esetlegesen szükségessé váló beavatkozásokra felkészültek. „A vízrendszeren várhatóan 4-6 nap múlva lesznek átlagos vízállapotok, addig alacsony mederteltséget lehet érzékelni” – közölték szeptember 30-án. A Mosoni-Duna felé történő vízhozamátadás jóval kevesebb lett szokásosnál, mértéke elmaradt az előzetesen bejelentett 20 köbméternyi mennyiségtől. Információink szerint szinte nulla volt a betáplált vízmennyiség, így a talajvízre támaszkodhatott a folyó. Ez nagy gondot jelenthetett volna, de a bejelentés után másnap megnyitották a csapokat.

A folyó szintje azonban még október 13-án sem lett magasabb a megyeszékhelyen, Győrnél a medersüllyedés miatt különösen alacsonynak látszik a vízállás. Ez azonban a kisvizes időszak és a medersüllyedés következménye. „A vízbetáplálás a szlovák tározótérből az üzemrend szerint működik” – mondta az Új Szó kérdésére Németh József regionális vízügyi igazgató. A Duna a medersüllyedés miatt azonban a folyó alsó szakaszáról, így Győrből is kiszívja a vizet, ez kis- és középvizes időszakban nagyon alacsony vízszinteket okoz a folyók városában. Remélhetőleg már nem sokáig. Gönyűnél átépítik a két folyó találkozását, a már 90 százalékban kész torkolati műtárgyat jövő tavasszal adják át. A közel 30 milliárd forintból épülő létesítmény – melyben hajózsilip és árvízkapu is épül – megtartja majd a vizet Győrnek.