Az utóbbi napokban lapunk is beszámolt arról, hogy egyre több kórház küzd a koronavírus-járvány harmadik hullámának következményeivel. A kezelésre szoruló betegek száma már meghaladta a 2500-at, egyre több osztályt kell átalakítani, emiatt pedig az előre tervezett műtétek is csúsznak.

Ezek a problémák főként az ország keleti és északi felében jelentkeztek, az idősek magas átoltottság miatt Pozsonyban egyelőre nincs veszélyben a fekvőbeteg-ellátás. A Comenius Egyetem Orvosi Kara azonban csütörtökön arra hívta fel a figyelmet, hogy a fővárosban sem garantált a kórházak működése. A helyi akadémikusok és az orvosok létrehoztak egy kezdeményezést, amelynek a „Mentsük meg az egészségügyet a fővárosban – egész Szlovákia érdekében” nevet adták. A kezdeményezés alapítói közt szerepel például Juraj Šteňo, a Comenius Egyetem Orvosi Karának dékánja, valamint Peter Visolajský, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) vezetője. 

A Visolajský körül csoportosuló orvosok és egyetemi oktatók azt állítják, hogy hamarosan komoly gondok adódhatnak a fővárosi betegellátásban, ha az állam nem sürgeti meg a Rázsochy kórház felépítését. Ezen intézmény körül már évtizedek óta zajlik a vita, az utóbbi néhány évben folyamatosan halasztani kellett a munkálatokat. Az új kormány, melynek megbiztatása 2024-ig szól, a programjába vette a kórház felépítését, de a folyamat egyelőre lassan halad. Éppen ezt kritizálják Visolajskýék is.

A kezdeményezés közleménye szerint a Pozsonyi Egyetemi Kórház két kihelyezett intézményében hamarosan korlátozni fogják a betegellátást. Az egyik intézmény a Kramáre városnegyedben található Ladislav Dérer Kórház, amelynek a működtetése az egészségügyi minisztérium szerint nem rentábilis, ezért 2023-ig fel kell számolni. A másik intézmény az Óvárosi Kórház, amelyet a minisztérium rehabilitációs központtá akar átalakítani. A két kórházban összesen 13 klinika található, amelyeket az előzetes tervek szerint a Rázsochy kórházba akartak átköltöztetni. Šteňoék arra figyelmeztetnek, hogyha nem épül fel időben az említett intézmény, akkor az UNB-hez tartózó két kórháznak nem lesz „helyettesítője”. Ennek pedig két súlyos következménye is lehet, egyik a betegeket, másik pedig az orvostanhallgatókat érinti.

Ami a pácienseket illeti, az átalakításra váró két intézményben főként bonyolult és ritka betegségekkel foglalkoznak, amelyeket a legtöbb vidéki kórházban nem tudnak diagnosztizálni, illetve kezelni. Ezeknek a betegeknek az áthelyezése komoly gondot okozhat.

A másik probléma pedig a utánpótlás hiánya – az egyetemi kórházak egyik sajátossága, hogy a leendő orvostanhallgatók a legtöbb esetben ezekben az intézményekben végzik a szakmai gyakorlatukat. Šteňo szerint az említett két kórházban is számos orvostanhallgató tevékenykedik, vagyis a hallgatók oktatása is veszélybe kerülhet.

Az egészségügyi minisztérium állítja, a kialakult helyzetet rendszerszintű módosításokkal igyekszik orvosolni.

„A Rázsochy kórház projektje tovább folytatódik, a döntéseinknél pedig figyelembe fogjuk venni az egészségügyi ellátás elérhetőségét a betegek számára, valamint az orvostanhallgatók oktatásához szükséges feltételeket is”

– reagált Zuzana Eliášová, a minisztérium szóvivője.

(nar, TASR)