Mikor és hogyan kerültél kapcsolatba a labdarúgással?
Családunkban sokan hódoltak ennek a sportágnak, édesapám több évig bíráskodott kerületi szinten, így magától jött a foci szeretete. Szülővárosomban a Czuczor Gergely Alapiskolában már elsősként elkezdtem focizni, Kantár Szilárd volt az első edzőm. Nem sokkal később az FKM igazolt játékosa lettem, ahol a kezdőknél és a diákoknál is játszottam. Sosem felejtem el, ahogy Nikola Bukovič és Marek Kodhaj edző figyelt rám.

Aztán jött a csallóköziek megkeresése.
A 2018/2019-es idény második felében jöttem a DAC-hoz. Az U12-eseknél nagyon sokat köszönhettem a Nagy Nicolas–Molnár István edző párosnak. Tovább lépve a ranglétrán Bogyai Krisztián és Dosztig Dávid tréner vett át. A jelenlegi szezonban az U15-ben játszom, ahol Kiss Igor és Nagy Nicolas őrködik felettünk, de szóhoz jutok a 16 éveseknél is, Biegelbauer Róbert és Bíró Dávid jóvoltából. Valószínűleg a folyamatos előrehaladásom keltette fel Martin Žamba figyelmét.

Mi játszódott le benned, amikor kézhez kaptad a meghívót a szlovák válogatottba?
Elmondhatatlanul kellemes és boldog érzés volt. Annak is nagyon örültem, hogy a Szlovénia elleni felkészülési meccseken pályára léphettem, az elsőn csereként (1:3), a másodikon kezdőként (1:3). (A beszélgetés óta az egyik walesi meccsen is 90 percet játszhatott – a szerk.) Univerzális játékosnak tartanak, korábban belső védőként szerepeltem, de mivel ballábas vagyok, a válogatottban balhátvédet játszok. Kimondott példaképem nincs, a német Philipp Lahm játéka, stílusa nagyon tetszett.

Mivel töltöd a szabadidődet?
Szeretek FIFA-zni és sok meccset megnézek a tv-ben, illetve élőben. A Vámbéry Ármin Alapiskola IX. C osztályos tanulója vagyok, osztálytársaimmal mindig megbeszéljük az legfrissebb focis eseményeket.