Még 2019-ben kezdődött el a vízlépcső zsilipkamráinak felújítása, amelynek köszönhetően gyorsabb, folyamatosabb és biztonságosabb lehet a hajóforgalom a Dunán. Vladimír Kollár a Vízgazdálkodási- és Építővállalat (VV) vezérigazgatója közölte, hogy a felújítás jelentős mérföldkő a vízerőmű harmincéves történetében. A két kamara felújításának költségvetése megközelítette a 150 millió eurót. A költségek 15 százalékát a VV, a nagyobb részét pedig az EU finanszírozta. Kollár arra is rámutatott, hogy az egyedülálló építményen számos műszaki újdonságot is alkalmaztak. Kicserélték például a zsilipkamra kapuját, amelynek szárnyai egyenként 1000 tonnát nyomnak. A munkások az előkészített alkatrészekből a zsilipkamra talaján szerelték össze a monstrumot. Felújították és szigetelték a kamra falait és stabilizálták is a talaját. A VV közleményében megjegyezte, hogy 300 ezer köbméter víz halad át a kavicsos-homokos talajon épített vízerőművön és vízlépcsőn, ezért különösen fontos, hogy megfelelő állapotban legyen a be- is kifolyórendszer.

A megnyitás előtt tesztelték a felújított kamrát, ellenőrizték az egyes berendezések működését és megbízhatóságát. Az eredeti harmonogram szerint decemberben zárult volna a teljes felújítás, ehhez képest azonban jelentős csúszásban van az építkezés, a Covid-19 és váratlan akadályok is hátráltatták a befejezést. A bal kamra felújítására 415 napot szánnak, itt már hasznosíthatják a korábbi tapasztalatokat. Ján Budaj környezetvédelmi miniszter felhívta a figyelmet a vízerőmű elektronikai részének felújítására is, a tervek szerint a munkára jövő év elején hirdethetnek pályázatot.

Várhatóan 3-4 éven belül ez is elkészül, és így az erőmű és a vízlépcső további harminc évig megfelelően működhet. Az új generátorok tovább növelhetik az erőmű hatékonyságát. „Bősről származik az országban felhasznált villamosenergia tíz százaléka, ami zöld energiának minősül.

A klíma-és energiaválság korábban tudatosítanunk kell, hogy a bősi erőmű az építését övező kételyek ellenére ma teljesíti a feladatait, elektromos áramot termel és stabilizálja a folyamot” – jelentette ki a miniszter

, aki szerint a teljes felújítás után a 20. század végén botrányos körülmények között épült erőmű példaértékű 21. századi létesítménnyé válhat. Katarína Bruncková a közlekedési minisztérium államtitkára arról is beszélt, hogy a zöld átállás korában nagy lehetőségek állnak a vízi közlekedés előtt, amelyekre a tárca is odafigyel.

Ján Budaj a vízlépcső karbantartásáról is beszélt, azt ígérte, hogy az állami vállalatok foglalkozni fognak az elhanyagolt és hordalékkal feltöltődött Körtvélyesi víztározó megtisztításával is. A miniszter szerint a vízi útvonalon közlekedő hajók kibocsátására is ügyelni kellene, elmondta, hogy sok olyan vállalat van, amely nem vállalja a felelősséget az általa okozott károkért, a károsanyag-kibocsátásról sem közöl adatokat. A bősi vízlépcső jövőben egyéb, a környezetbarát folyami közlekedés segítő megoldásokkal is szolgálhatna. Budaj felvetette az átzsilipelés fizetőssé tételének lehetőségét is. Ezt részben a VV vezérigazgatója is támogatná, de felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetközi egyezmények értelmében a Dunán jelenleg nincs erre lehetőség.