A hipoxia olyan állapot, amikor a szöveteknek nem áll rendelkezésükre elegendő mennyiségű oxigén a szervezet belső állapota állandóságának fenntartásához. Oka lehet a szövetek nem megfelelő oxigénellátása, az alacsony vérellátás vagy a vér alacsony oxigéntartalma (hipoxémia). Ez az állapot helyrehozhatatlanul károsíthatja a létfontosságú szerveket. Csendes hipoxia az az állapot, amikor az egyén oxigénszaturációs szintje riasztóan alacsonyabb (~50–80% telítettség, míg a várt telítési szint 95% vagy magasabb), ennek ellenére az egyén nem tapasztal légzési nehézséget és légszomjat. A hipoxia így szinte észrevétlenül képes károsodást okozni, ezért nevezik csendesnek.

Normális (egyéb, nem Covid okból kialakult) hipoxiás betegeknél megnövekedett légzésszám figyelhető meg, de ez sem mindig jellemző a csendes hipoxiában szenvedő betegeknél. Számos kutatás igazolta, hogy a csendes hipoxia előfordulási gyakorisága a Covid-19-betegeknél 20 és 40 százalék között mozog. A kutatók azt feltételezik, hogy a fertőzés először a tüdőt károsítja, ami miatt annak egyes részei nem képesek megfelelően működni. Ezek a szövetek oxigént veszítenek és leállnak, és többé nem töltik fel a véráramot oxigénnel, ami csendes hipoxiát okoz.

Veszélyei

A csendes hipoxia közvetett károsodást okozhat a szervezetben, különösen az agyban, az oxigénhiány és a gyulladás következtében. Az elhalálozott Covid-19-betegek gyakran súlyos agykárosodást szenvedtek, beleértve a szélütést, az agyvérzést, valamint az akut agyvelőgyulladást is. Emellett a hipoxiás állapot súlyos endoteliális (érfali) károsodást okozhat, és hozzájárulhat a „citokinviharhoz”, a Covid-19 fertőzés jellegzetes vonásához, tovább növelve a sejtek károsodását.

A csendes hipoxia nem teszi lehetővé, hogy a betegek felismerjék a tüdőkárosodást jelző tüneteket, amelyek valójában a Covid-19 súlyosságának egyik fő mutatói, így a kialakult állapot a panaszok alapján tapasztaltnál súlyosabb is lehet, hiszen mindez észrevétlenül történik. A jelenség otthoni felismerését tovább nehezíti, hogy betegen az ember egyébként is kevesebbet mozog – nem sétál, vagy lépcsőzik –, így még kevesebb esélye van az oxigénhiány felismerésére.

Hogyan vehetjük észre?

A csendes hipoxia jelenlétét többféleképpen is kideríthetjük.

Pulzoximéterrel (véroxigénszint- mérővel, szaturációmérővel). Ez egy elterjedt és szabványos orvosi eszköz, amellyel otthoni körülmények között is mérhető az artériás oxigéntelítettség szintje, és ezáltal a légzésfunkció. Bár hozzáférhető eszköz, fontos, hogy a használt pulzoximéter nagy pontosságú legyen, különösen olyan esetekben, amikor a páciens SpO2-értéke 90%-nál alacsonyabb. Ez az eszköz hasznos lehet azoknál a Covid-19- betegeknél, akiknél aktuálisan nem jelentkeznek a vér csökkent oxigénszaturációjának súlyos tünetei, mint például légzési nehézség, légszomj. Folyamatos monitorozással csökkenthető a csendes hipoxia következtében hirtelen fellépő szövődmények kockázata, mivel időben megkezdhető orvosilag kontrollált oxigénpótló terápia. Ezen túlmenően a pulzoximéter telítettségi szintje mellett a légzésszámot, a pulzusszámot és a NEWS 2-t (National Early Warning Score) is figyelembe kell venni, hogy felállítható legyen a néma hipoxia diagnózisa.

 
Számoljuk a légzésszámot! A légzésszám azt jelenti, hogy 1 perc alatt nyugalomban hányszor veszünk levegőt. Ha csecsemőről van szó, akkor úgy tudjuk könnyen megszámolni, hogy hányszor emelkedik a mellkasa fekvő állapotban, ezt oldalról érdemes figyelni.

6 perces sétateszttel (6MWT – 6 minute walking test). A Covid-19 betegek néma hipoxiája kimutatható 6MWT-vel, amelyben 6 perces séták után mérik az oxigénszaturációs szintet. Beszámoltak arról, hogy a Covid- 19-es betegek oxigénszaturációs szintje jelentősen csökkent a kontrollcsoporthoz képest. A 6MWT eljárás újonnan javasolt módosítása szerint, amely az enyhe Covid-19-es betegek vírusterhelésének prognózisát célozza a súlyos esetekhez képest, a definíció szerint a megtett távolság 6 perc alatt kevesebb mint kb. 400 méter, vagy 90% alá esik az oxigénszaturáció értéke. Súlyos esetnek tekinthetők azok a betegek is, akiknél a szaturációs szint a séta során több mint 4%-kal csökken. Azoknál, akik nehézlégzést és fáradtságot tapasztalnak szaturációsszint-csökkenés nélkül, más klinikai társbetegségeket is keresni kell. Egy 6MWT-t diagnosztikára használó kutatásban például a sürgősségiről hazaküldés előtt álló betegek 50 százalékánál alakult ki terhelés okozta hipoxia nehézlégzés nélkül, ami igazolta a csendes hipoxia meglétét.

 
Vérgázanalízissel. Az artériás vérgáz analízise egy olyan folyamat, amelyben vérmintát vesznek az artériából, hogy ellenőrizzék a különböző gázok koncentrációját a vérben. Ezt kizárólag kórházi körülmények között lehet elvégezni. A vérminta helyes kiértékelése számos egyéb értéket is biztosít. A legújabb tanulmányok arról számolnak be, hogy a vérgázszint mellett a pH-szint, a bikarbonát- és az elektrolitszint is felhasználható a Covid-19-betegek csendes hipoxiájának alapvető diagnosztikai tényezőjeként. Beszámoltak arról, hogy a pH, a kalcium, a nátrium és a kálium viszonylag alacsonyabb szintje összefüggésbe hozható a betegség súlyosságával és a Covid-19-es betegek alacsonyabb túlélési arányával. A vérgázelemzés és a pulzoximéter használata értékes eszköz lehet a csendes hipoxia korai felismerésében Covid-19-ben szenvedő betegeknél.

Mit tehetünk?

A koronavírussal fertőzött betegeknél a csendes hipoxia korai felismerése kulcsfontosságú a Covid okozta hosszú távú hatások és a halálozási arány minimalizálása érdekében. A korai felismerés megkönnyítheti annak eldöntését, hogy mikor kell elkezdeni az oxigénkezelést, illetve segít eldönteni azt is, hogy milyen oxigenizációs módszert kell alkalmazni, ha intenzív ellátásra kerül sor.

Emiatt, ha ön koronavírus-fertőzésben szenved, még ha enyhék is a tünetei, és ha nem is érez nehézlégzést, akkor is javasolt az oxigénszaturációjának ellenőrzése otthonában is. Ne csak nyugalomban mérje az értéket, hanem a lakáson belüli mozgás közben is. Figyelje meg, és jegyezze le az értékeket, csökkent-e a szaturáció, változik- e a mért érték terhelésre! Számolja a légzésszámát, ezt is jegyezze le, és ha rendellenes értékeket tapasztal, feltétlenül értesítse kezelőorvosát, vagy súlyos esetben a mentőszolgálatot! Mivel a csendes hipoxiában szenvedő betegek alacsony oxigénszaturáció mellett sem éreznek kellemetlenséget, szigorú kezelési eljárás szükséges. Folyamatos monitorozás nélkül a légzőszerveiken kívül más szöveteik is tartósan károsodhatnak. A megfelelő kezelés érdekében a csendes hipoxiával diagnosztizált koronavírus- fertőzött betegeket intenzív terápiában kell részesíteni a vitális paraméterek szigorú monitorozása mellett.

(webbeteg)