Ahogy arról lapunk is beszámolt, a parlamentben nemrégiben elfogadták Igor Matovič (OĽaNO) pénzügyminiszter oltási bónusszal kapcsolatos javaslatát, amelynek eredményeként készpénzjutalomban részesülnek azok a 60 év felettiek, akik beoltatják magukat a koronavírus ellen. A feltételrendszer azonban kifejezetten összetett, és mint kiderült, a beoltottak közül sem mindenki kapja meg automatikusan a pénzt.

Azok a személyek lesznek jogosultak az oltási bónuszra, akik 2021. december 31-ig betöltik a 60. életévüket, Szlovákiában van a lakhelyük és itt oltották be őket a vírus ellen. A bónusz nagysága attól függ, hogy az adott 60 év feletti személy milyen típusú vakcinát és hány dózist kapott.

Mikor jár 300 euró?

Azoknak, akik már megkapták mindhárom vakcinát, tulajdonképpen nincs semmi teendőjük. Arra a lakhelyre, amelyet az oltási dokumentáció során megadtak, kapnak majd egy utalványt, amelyet a postán készpénzre válthatnak. A három dózist felvevő 60 év felettieknek 300 euró készpénz jár. Hogy pontosan mikor érkeznek meg az utalványok, egyelőre kérdéses, sem Matovič, sem Andrej Doležal (Sme rodina) közlekedési miniszter nem tudta megválaszolni ezt a kérdést.

Azoknak, akik eddig két vakcinát vettek fel, összetettebb a helyzetük, ugyanis figyelembe kell venniük, mikor kapták meg a második dózist. Amikor a parlament elfogadta a törvényt, a második és harmadik adag között fél év volt a várakozási idő. Az egészségügyi minisztérium azonban ezen a héten kiadott egy rendeletet, amely a féléves várakozást három hónapra rövidítette. Az intézkedés eredményeként a következő hetekben még többen jelentkezhetnek majd a harmadik adagért. A tárca szerint azért is volt szükség a várakozási idő felezésére, mert már Szlovákiában is megjelent az omikron variáns.

Azoknak tehát, akik október 15-ig megkapták a második dózist, és szeretnének 300 eurós támogatásban részesülni, legkésőbb december 31-ig regisztrálniuk kell a korona.gov.sk honlapon, és legkésőbb január 15-ig be kell adatniuk a kiegészítő dózist.

Mikor jár 200 euró?

Azok, akik október 15. után kapták meg a második adag vakcinát, csak 200 eurót kapnak, ugyanis esetükben január 15-ig nem jár le a három hónapos várakozási idő, így nem is adathatják be a kiegészítő adagot.

Azoknak, akik november 25-ig csak egy adagot vettek fel, december 31-ig szintén regisztrálniuk kell, és január 15-ig fel kell venniük a második adagot. Ebben az esetben 200 eurót kapnak. Ugyanígy kell tenniük azoknak is, akik még egyetlen adagot sem adattak be. Akik csak november 25. után vették fel az első dózist, szintén 200 euróhoz jutnak.

Speciális helyzetben vannak azok, akik a Johnson&Johnson készítményével oltatták be magukat, az ő esetünkben mások a határidők. 200 eurót kaphatnak akkor, ha december 31-ig megkapták az első dózist, majd március 1-ig megkapják a kiegészítő adagot. Erre azért van szükség, mert a tanulmányok szerint a Johnson&Johnson vakcinája esetében hamarabb csökken a védettség.

Olvasónk esete

Még az efféle bonyolult feltételrendszer mellett is vannak olyanok, akik önhibájukon kívül nem részesülnek az oltási bónuszban. Erre már Zuzana Čaputová köztársasági elnök is felhívta a figyelmet, amikor az új törvényt aláírta.

Nem sokkal az oltási bónusz elfogadása után jelentkezett egy olvasónk, aki a saját élethelyzetén keresztül mutatta be, mire gondolt pontosan az államfő. Valéria ápolóként dolgozik Ausztriában. Mindig két hetet tölt külföldön, majd két hétre hazautazik. Amikor az Európai Unióban elérhetővé vált a vakcina, lehetősége nyílt arra, hogy viszonylag korán beoltassa magát Ausztriában. Azóta már megkapta mindhárom dózist, de mivel ezeket külföldön vette fel, ezért a törvény értelmében nem lesz jogosult az oltási bónuszra. Lapunknak azt mondta, úgy érzi, jogos a felháborodása.

„Itt alapvetően nem a pénzről van szó, sokkal inkább az elvről, amiről a parlamentben beszéltek. Azt mondták, azért kapnak a 60 év felettiek oltási bónuszt, mert felelősségteljesen viselkedtek azzal, hogy felvették mindhárom vakcinát. Én, aki havi két hetet töltök otthon, kevésbé voltam felelősségteljes, hogy gyorsan beoltattam magam? Így, hogy mindhárom oltást felvettem, önmagamat és másokat is védek, nemcsak Ausztriában, hanem itt is. Szlovák állampolgárként nekem erre nincs jogosultságom? Itt élek, itt vásárolok, itt költöm el az Ausztriában megkeresett bérem. Ismétlem, nem a kapzsiság beszél belőlem, nem a pénzért oltattam be magam, viszont dühös vagyok, mert úgy érzem, diszkriminálnak”

– nyilatkozta lapunknak Valéria.

Matovič esete Burkina Fasóval

Felkerestük a pénzügyminisztérium sajtóosztályát, és szembesítettük őket Valéria esetével. Rákérdeztünk, hogyan reagálnak olvasónk érveire, valamint felvetettük annak lehetőségét, hogy nem kellene-e változtatni az elfogadott törvényjavaslaton. A sajtóosztály érdemben nem válaszolt a kérdéseinkre. Ehelyett továbbítottak egy hivatkozást, amelyen megtalálhatók az oltási bónusszal kapcsolatos feltételek. Ebből kiderül, hogy akik az utolsó dózist Szlovákiában adatták be, jogosultak a készpénzre, akik viszont mindhárom adagot külföldön vették fel, azok nem.

Igor Matovič korábban már megszólalt ezzel kapcsolatban. Mint mondta, az Egészségügyi Információk Nemzeti Központjában (NCZI), ahol az összes oltással kapcsolatos adatot tárolják, nincsenek megbízható információk a külföldön beoltott személyekről.

„Meg kellene vizsgálnunk, hogy az adott személyt beoltották-e, vagy sem, ellenőriznünk kellene, hogy az oltási igazolás hamisított vagy valódi, és így tovább. Azt kell mondjam, ez maga lenne a pokolba vezető út, mert mit mondanánk aztán? Elfogadjuk a külföldi oltást, de hol? Az Európai Unióban, vagy Amerikában, vagy akkor már Burkina Fasóban is? Ha valaki hoz egy igazolást arról, hogy Burkina Fasóban kapott három vakcinát, emiatt pedig ki kell neki fizetni 300 eurót, akkor el tudom képzelni, hogy pár őrült, saját magát orvosnak nevező vakcinatagadó örömmel pecsételné le a hamis papírokat”

– vélekedett a pénzügyminiszter.

Mások is kimaradnak?

Szintén nehéz helyzetben vannak azok, akik még október 15. előtt kapták meg az oltás második dózisát, és szerettek is volna regisztrálni a harmadik adagra, de még mielőtt ezt megtehették volna, elkapták a koronavírust. A szakértők a megfertőződés után nem javasolják a kiegészítő dózis felvételét, azonban arról megoszlanak a vélemények, hogy mennyi ideig kellene várni. A Sme napilap szerint vannak olyan háziorvosok, akik a megfertőződés után fél évig nem ajánlják a harmadik dózist, Pavol Jarčuška infektológus viszont azt mondta, tünetmentes lefolyás esetén már akár 4 hét után is be lehet adni a kiegészítő adagot. Ha valakinek jelentkeznek tünetei, akkor Jarčuška szerint meg kell várni, amíg teljesen elmúlnak, majd innentől számítva 4 hét után ők is mehetnek az oltásra.

Az egészségügyi minisztérium viszont azt állítja, hogy tünetmentes lefolyás esetén elég hét napot, tünetek jelentkezése esetén pedig elég tizennégy napot várni, és már be lehet adatni a vakcinát.

„A rendelkezésre álló klinikai vizsgálatok alapján nincs bizonyíték arra, hogy aggódni kellene azon személyek beoltása miatt, akik átestek a betegségen, vagy a szervezetükben vannak ellenanyagok. Aki tehát nemrég legyőzte a vírust, továbbra sem kell sietnie, ugyanakkor nem kell szigorúan betartani a hosszabb, három hónapos várakozási időt. Egy vagy két hét után már be tud jelentkezni a váróterembe”

– idézi a tárca álláspontját a Sme.

Azok az idősek tehát, akik átestek a betegségen, saját maguk dönthetik el, hogy mikor kérik a kiegészítő dózist, a háziorvos legfeljebb csak tanácsolhatja a várakozást.